Hogyan ismerhetők fel a végrehajtó funkciók zavarának korai jelei?

A cikk tartalma: Mi az a végrehajtó funkció zavar? A végrehajtó funkciók zavarának okai A végrehajtó funkciók zavarának (EFD) diagnosztizálása Mi okozhat nehézséget? Kezelési lehetőségek a végrehajtó funkciók fejlesztésére

A végrehajtó funkciók zavara – 1

A cikk tartalma

  • Mi az a végrehajtó funkció zavar? 
  • A végrehajtó funkciók zavarának okai
  • A végrehajtó funkciók zavarának (EFD) diagnosztizálása
  • Mi okozhat nehézséget?
  • Kezelési lehetőségek a végrehajtó funkciók fejlesztésére

Teljes állásban dolgozom egy állami középiskolában. Elmondhatom, hogy a hozzám kerülő gyerekeknek a legtöbb esetben gyengeségük van a végrehajtó funkciók terén. Ők azok a diákok, akik egyszerűen képtelenek összeszedni magukat, rendkívül szétszórtak (otthon és az iskolában is), és olyan alapvető dolgokkal gyűlik meg a bajuk, mint a pontosság.

Ez az egyik KEDVENC területem a diákokkal végzett munkám során, mert a felnőttek legtöbbször egyszerűen csak lustának tartják őket. Az igazság feltárása igazi heuréka-pillanatot jelent a diák számára, és végre úgy érzi, elismerik és megértik őt.

De mik is pontosan a végrehajtó funkciók? Melyek a legfőbb intő jelek? Mit tehetsz, hogy segíts? Nos... olvass tovább!

Mi az a végrehajtó funkció zavar? 

A végrehajtó funkciók teszik lehetővé számunkra a tervezést, a szervezést, a figyelem összpontosítását, a többlépéses utasítások megjegyzését és az eligazodást a feladatokban.

Az ADHD-val (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral) diagnosztizált gyermekek akár 90%-ánál megfigyelhető a végrehajtó funkciók gyengesége (ASHA, 2016). Azok a gyerekek is mutathatnak hiányosságokat ezen a téren, akiket nem diagnosztizáltak ADHD-val. 

A végrehajtó funkciók nehézségeivel küzdő gyermekek és felnőttek nehezen rendszerezik a dolgaikat és nehezen osztják be az idejüket. Elhagyják a papírokat, beszámolókat és az egyéb iskolai eszközöket. Ugyanígy nehézséget okozhat számukra a személyes tárgyaik nyomon követése vagy a szobájuk rendben tartása.

Mint látható, ez a probléma kezelés nélkül tovább súlyosbodhat, és felnőttkorban is elkísérheti a gyermeket. Ezért olyan fontos a mielőbbi fejlesztés és a megfelelő stratégiák bevezetése. 

A végrehajtó funkciók fejlődése 2 éves kor körül kezdődik, és nagyjából 30 éves korunkra fejeződik be teljesen (ASHA, 2016).

Az agy hátsó részében tároljuk a már megtanult információkat. Az agy elülső részét pedig arra használjuk, hogy ezeket az információkat felhasználva társas szempontból sikeresek és hatékonyak legyünk az életben.

Az agy ezen területének négy fő idegköre vesz részt a végrehajtó funkciók működésében:

1. A „mit” kör szabályozza a munkamemóriát, segítve a tervek, célok és a feladatok befejezéséhez szükséges konkrét lépések megvalósítását;
2. A „mikor” kör segít rendszerezni a tevékenységek elvégzésének sorrendjét, és kezelni a határidőket;
3. A „miért” kör szabályozza az érzelmeket – azt, hogy mire gondolsz, és hogyan érzel;
4. A negyedik, „hogyan” kör pedig az érzéseid és élményeid tudatosítását irányítja.

Ha ezen idegkörök bármelyike sérül, deficit keletkezik – a végrehajtó funkciók zavara jön létre. 

A végrehajtó funkciók zavarának okai

Az orvosok még nem tudják pontosan, miért alakul ki némelyeknél a végrehajtó funkciók zavara. A kutatások azt mutatják, hogy a végrehajtó funkciók működése öröklődhet a szülőtől, így egy EFD-vel élő szülőnek nagy valószínűséggel EFD-s gyermeke születhet.

A végrehajtó funkciók zavarai a prefrontális kéreg eltéréseiből is adódhatnak. Egy kutatás megállapította, hogy azok a személyek, akiknél ezen agyterület sérülésével járó rendellenesség, betegség vagy trauma áll fenn, hajlamosabbak a végrehajtó funkciók nehézségeire (ASHA, 2016).

Bár nincs egyértelmű magyarázat a „miértre”, a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a háttérben a homloklebeny/prefrontális kéreg működése áll. 

A végrehajtó funkciók zavarának (EFD) diagnosztizálása

Az EFD kivizsgálása általában egy olyan vizsgálattal vagy felméréssel kezdődik, amely kizárja a hasonló tünetekkel járó egyéb állapotokat.

A háziorvosod ezután szakorvoshoz, például gyermekpszichológushoz vagy gyermek-neuropszichológushoz irányíthat benneteket.

A szakember áttekinti a korábbi orvosi dokumentációt, megvizsgálja az iskolai/munkahelyi teljesítményt, és további teszteket végez.

A leggyakoribb EFD-felmérés a Behavior Rating Inventory of Executive Function (BRIEF), egy írásos kérdőív, amelyet a gyerekek/fiatalok, a szülők és a tanárok töltenek ki a végrehajtó funkciók felmérésére. Ez 86 kérdésből áll, amelyek célja a legjelentősebb nehézségek pontos feltárása.

Az EFD-t gyakran a 6. vagy 9. osztályba való átlépés idején diagnosztizálják, amikor az iskolai struktúrák és órarendek jelentősen megváltoznak, a tanulmányi elvárások pedig növekednek.

A szülők és a pedagógusok sokszor nem értik, miért nem tud a gyermek önállóan dolgozni egy feladaton, és feltételezik, hogy majd magától „elsajátítja” a szükséges készségeket. Rendkívül fontos az ADHD-val/EFD-vel élő gyermekek korai segítése, és az e zavarok okozta nehézségek elismerése, hogy a gyerekek ne érezzék magukat butának vagy lustának (attitudemag.com).

Mi okozhat nehézséget?

Ha egy személynél egy logopédus a végrehajtó funkciók zavarát állapítja meg, a következő területeken tapasztalhatók gyengeségek: 

  1. Öntudatosság: az önirányított figyelem fenntartása
  2. Önfegyelem: a késztetések gátlása
  3. Nem-verbális munkamemória: információk fejben tartása a viselkedés irányításához
  4. Verbális munkamemória: a belső beszéd megőrzése
  5. Érzelmi szabályozás: szavak és képek használata az önreflexióval ötvözve a dolgokkal kapcsolatos érzések módosítására
  6. Önmotiváció: a saját motiváció fenntartása külső következmények nélkül is
  7. Tervezés és problémamegoldás: új megközelítések és megoldások megtalálása

Kezelési lehetőségek a végrehajtó funkciók fejlesztésére

Ha megállapítják az EFD-t, az orvos többféle szakembert is javasolhat a fejlesztéshez.

Ezek a szakemberek a következők lehetnek:

  • Logopédusok
  • Pszichológusok
  • Olvasást fejlesztő pedagógusok
  • Ergoterapeuták (foglalkozástererapeuták)

A legtöbb szakember a környezet átrendezését javasolja, hogy az EFD-vel élők sikeresebben boldogulhassanak.

A középiskolás diákjaimnál a táskájukat tantárgyanként színkódolt mappákkal/dossziékkal rendszerezem. Kinyomtatok egy naptárat is, amelyre öntapadós jegyzeteket ragasztanak azokhoz a napokhoz, amikorra le kell adniuk a feladatokat.

Az információkat ennek megfelelően kisebb egységekre bontjuk további jegyzettömb-lapokon, és amint egy feladat elkészül, letéphetik és kidobhatják (sikerélményt adva).

A következő változtatásokat is bevezetheted, hogy segíts egy EFD-vel diagnosztizált személynek az otthoni vagy iskolai környezetében:

  • Időzítők / számítógépes időmérők
  • Listák és naplók
  • Pontrendszerek (iskolai környezetben jól működnek)
  • Öntapadós jegyzetek (post-it)
  • Jelzések / szimbólumok / kártyák

Mint minden diagnosztizált zavar vagy szindróma esetében, a korai felismerés és a fejlesztés kiemelten fontos és meghatározó.

Ha te vagy a gyermeked a fent felsorolt területek bármelyikén nehézségekkel küzd, arra bátorítalak, hogy mihamarabb beszélj a háziorvosotokkal vagy a gyermekorvossal.

Mint mindig, kérlek, látogass el a SpeechBlubs oldalára további információkért, és fordulj hozzám bátran, ha tisztázni szeretnél valamit, vagy többet szeretnél megtudni a végrehajtó funkciók zavarairól. 

Vissza az összes bejegyzéshez