Mikor kell aggódnom a dadogás miatt kisgyermekeknél?

A cikk tartalma

• Gyakoroljátok a beszédet otthon a Speech Blubs 2 alkalmazással
• A tipikusan nem folyamatosan beszélő gyermek
• Mi okozza a dadogást?
• Mik a dadogás jelei?
• Dadogási kockázati tényezők táblázata
• Mikor kérj segítséget dadogás esetén?
• Mit tehetnek a szülők a dadogás enyhítéséért?

A kisgyermekkori dadogás leggyakrabban a következő jellegzetességekkel jár:

Gyakoroljátok a beszédet otthon a Speech Blubs 2 alkalmazással

Minél többet gyakoroltok, annál jobban beépül a mindennapokba! Próbáld ki a Speech Blubs 2 alkalmazást a szórakoztató és magával ragadó közös gyakorláshoz a kicsivel.

A dadogást a beszéd folyamatossági zavaraként (diszfluenciaként) is szokás emlegetni, ami lényegében egy szakkifejezés a beszéd természetes ritmusának és folyamatosságának felborulására.

Bizonyos esetekben a dadogás súlyosbodhat, és 5 éves kor után is fennmaradhat. Ilyenkor fontos felkeresni egy logopédust a kezelés érdekében. Emellett akkor is érdemes minél hamarabb logopédushoz fordulni, ha a gyermek arcgrimaszokat vág, vagy szokatlan hangokat ad ki beszéd közben, például csettint a nyelvével.

https://www.youtube.com/watch?v=jf4a64SzAT0

A tipikusan nem folyamatosan beszélő gyermek

Mi okozza a dadogást?

Az orvosok és kutatók még nem tudják pontosan, mi okozza ezt a fajta beszédzavart a gyermekeknél. Tapasztalt logopédusként viszont elmondhatom, hogy a kisfiúknál általában nagyobb a dadogás kialakulásának kockázata.

A családi hajlam is szerepet játszik. A praxisomban kezelt gyermekek többségénél (több mint 75%-ánál) volt olyan közvetlen családtag, aki élete valamely szakaszában dadogott. Sőt, „a dadogó gyermekeknél háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy közeli családtagjuk szintén dadog vagy dadogott” (kidshealth.com).

Mik a dadogás jelei?

A dadogás első jeleit 18–24 hónapos kor körül veheted észre a gyermekeden. Ebben az időszakban az agyuk olyan hihetetlen tempóban fejlődik, amit szinte leírni is nehéz. Új szavakkal kísérleteznek, és tanulják az egyszerű mondatok felépítését. Ez a családtagok számára olykor frusztráló lehet, de próbálj türelmes lenni a kicsivel ebben a döntő fontosságú időszakban.

Dadogási kockázati tényezők táblázata

Bizonyos tényezők növelhetik a tartós dadogás kockázatát. Ezek ismerete segít eldönteni, hogy szüksége van-e a gyermekednek logopédusra.

Kockázati tényező

Megnövekedett kockázat

Családi halmozódás

Dadogó szülő, testvér vagy más családtag

Életkor a kezdetkor

3 és fél éves kor után

A megjelenés óta eltelt idő

6–12 hónapja vagy régebb óta tartó dadogás

Nem

Fiú

Egyéb beszédprodukciós nehézségek

Hanghibák vagy érthetetlen beszéd

Nyelvi készségek

Életkorát meghaladó, megkésett vagy zavart

A gyermekek általában néhány hétig vagy hónapig dadognak, majd maguktól abbahagyják. Azoknál a gyermekeknél, akiknél ez 5 éves kor előtt megszűnik, nincs szükség fejlesztésre.

Ahogy korábban említettük: ha a gyermek dadogása súlyosbodik, gyakoribbá válik, vagy testmozgások, grimaszok kísérik, már 3 éves kor előtt kérj segítséget.

Mikor kérj segítséget dadogás esetén?

(A Kids Health információi alapján)

Ha az alábbi jelek vagy tünetek bármelyikét tapasztalod a gyermekednél, fontos, hogy beszélj a gyermekorvossal, és minél hamarabb keress fel egy logopédust.

Akkor is fordulj szakemberhez, ha:

Mit tehetnek a szülők a dadogás enyhítéséért?

Mindig ellátom a szülőket tanácsokkal és tippekkel a dadogó gyermekük támogatásához. Az egyik legfontosabb alapszabály: soha ne mondd a gyermekednek, hogy „lassíts”! Ez egyáltalán nem segít, sőt, csak feszültebbé és gátlásosabbá teszi. Íme néhány tipp a folyamatossági zavar kezelésére, amíg eljuttok a logopédushoz:

A fenti tippek mellett töltsd le a Speech Blubs alkalmazást, és próbáljatok ki néhány kiemelt kommunikációs feladatot!

Jó szívvel ajánlom még a Stuttering Help weboldalt is. Rengeteg hasznos információt találsz ott minden korosztály számára, és a szülőknek is sokat segíthet!