Mit jelent a „kogníció”, és miért olyan fontos?

A kogníció azokból a mentális folyamatokból áll, amelyek révén gyermeked megérti és befogadja a környezetéből érkező információkat. Minden a gondolkodás, a tapasztalatok és az érzékszervek útján történő tudás- és megértésszerzésről szól. Néhány példa ezekre a folyamatokra: emlékezés, észlelés, ítéletalkotás, következtetés, tanulás, értékelés.

Ezek a folyamatok mind szerepet játszanak abban, hogyan szerez tudást a gyermeked, valamint hogyan rendszerezi és tárolja ezt az információt az aktív használathoz. Az, ahogyan megtervezi a reakcióit és megoldja az elé táruló ingerek által felvetett problémákat, meghatározza, hogyan gondolkodik ezekről az információkról és az őt körülvevő világról.

A kogníció olyan magasabb szintű folyamatokat is befolyásol, mint a kommunikációs fejlődés vagy akár a képzelőerő. Ezért fektetnek a pedagógusok és a terapeuták olyan nagy hangsúlyt a kognícióra, és arra, hogy a gyermeked kognitív képességei optimálisan és az életkorának megfelelően fejlődjenek.

A kognitív fejlődés szakaszai

A kognitív fejlődés talán legjobb magyarázata Jean Piaget pszichológustól és az ő kognitív fejlődéselméletéből származik. Bár elméletét évekkel ezelőtt dolgozta ki, Jean Piaget magyarázata ma is helytálló, és könnyen érthető módon mutatja be a kognitív fejlődést.

Piaget kognitív fejlődésének négy szakasza

1. Szenzomotoros szakasz (születéstől 2 éves korig)

Ebben a szakaszban a gyermeked az érzékszervi tapasztalatokon és a tárgyak manipulálásán (megfogásán, mozgatásán) keresztül szerez tudást; így a teljes élményvilága az alapvető reflexekre, érzékekre és a motoros (mozgásos) válaszokra épül.

Ez a szakasz jár a leglátványosabb növekedéssel és tanulással, mivel a gyermeked folyamatosan új felfedezéseket tesz a világ működéséről és a saját helyéről ebben a világban. Ezenkívül megtanul fizikai cselekvéseket végrehajtani, és elsajátítja a kommunikáció alapjait azokkal az emberekkel, akikkel kapcsolatba lép.

Amikor a kicsi eléri a nagyjából 5 hónapos kort, kezd kialakulni a „tárgyállandóság” fogalma – vagyis az a felismerés, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha éppen nem láthatók vagy érzékelhetők. Ez azért fontos, mert amikor a gyerekek megtanulják, hogy a tárgyak önálló létezők, elkezdenek neveket és szavakat kapcsolni hozzájuk, ami elengedhetetlen a kommunikációs fejlődéshez.

Ahogy a gyermeked eléri a szenzomotoros szakasz végét, megjelenik a korai reprezentációs gondolkodás is – azaz képes lesz a tárgyakról belső mentális képeket alkotni, vagy dolgokat szimbolikusan elképzelni.

Íme néhány mérföldkő, amire érdemes figyelni:

https://www.youtube.com/watch?v=OnSEFSk5VgQ

2. Műveletek előtti szakasz (2-től 7 éves korig)

A beszéd és a nyelv szenzomotoros szakaszban lerakott alapjai ebben a szakaszban sokkal árnyaltabban fejlődnek tovább, és a kommunikáció a fejlődés ezen műveletek előtti szakaszának egyik legfőbb ismertetőjegye.

Egy másik fontos készség, amelyet a gyermeked ebben a fejlődési szakaszban sajátít el, a „szerepjáték” (mintha-játék), bár még mindig meglehetősen konkrétan gondolkodik az őt körülvevő világról, nehezen boldogul a logikával, a másik ember szemszögébe való belehelyezkedéssel, valamint a következetesség fogalmával.

Íme néhány mérföldkő, amire érdemes figyelni:

3. Konkrét műveleti szakasz (7-től 11 éves korig)

A gyermeked egyre ügyesebben használja a logikát, még ha a gondolkodása továbbra is meglehetősen konkrét és szó szerinti marad. Az egocentrizmus ebben a szakaszban kezd eltűnni, és már jobban képes a dolgokat más szemszögéből is látni. Elkezd azon is gondolkodni, hogy mások mit érezhetnek érzelmi szempontból.

Ebben a szakaszban kezdi megérteni, hogy a saját gondolatai egyediek, és hogy nem feltétlenül osztja mindenki más is az ő gondolatait, érzéseit és véleményét.

Íme néhány mérföldkő, amire érdemes figyelni:

4. Formális műveleti szakasz (12+ éves kor)

A kognitív fejlődés utolsó szakasza a logikai képességek, a deduktív következtetés és az absztrakt fogalmak megértésének fejlődésével jár. Gyermeked képessé válik arra, hogy több lehetséges megoldást lásson a problémákra, tudományosabb szemlélettel gondolkodjon a világról, és jobban megértse mások nézőpontját.

Az elvont gondolatokról és helyzetekről való gondolkodás képessége ennek a fejlődési szakasznak a kulcsfontosságú jellemzője, és megjelenik a hipotetikus (feltételezett) szituációk szisztematikus megtervezésének és végiggondolásának képessége is.

Íme néhány mérföldkő, amire érdemes figyelni:

Ha szeretnél többet megtudni a kognitív fejlődésről és Piaget elméletéről, nézd meg ezt a tartalmas videót:

https://www.youtube.com/watch?v=IhcgYgx7aAA

Hogyan befolyásolja a kogníció a kommunikációt?

A kommunikáció és a kogníció egymás partnerei a gyermek fejlődésében, hiszen a kommunikáció segítségével tanulunk új dolgokat, beszélünk a gondolatainkról és félelmeinkről, és lépünk kapcsolatba a körülöttünk lévőkkel – mindezek pedig a kogníció révén fejlődő képességek. Végső soron az erősebb kommunikációs készségek erősebb kognitív készségeket jelentenek, és ez fordítva is igaz.

Ha megnézzük a cikk elején említett kognitív készségeket, pontosan láthatod, hogyan hat a kogníció a gyermeked kommunikációs fejlődésére.

Segíthetsz gyermeked kognitív képességeinek fejlesztésében

Fantasztikus kiindulópont ez a videó, amelyből megtudhatod, hogyan támogathatod otthon, a mindennapi tevékenységek során a gyermeked kognitív fejlődését:

https://www.youtube.com/watch?v=WFv_ektM7sc

Emellett íme néhány további tevékenység, amelyet közösen végezhettek, hogy elősegítsd a kognitív – és ezzel együtt a kommunikációs – fejlődését:

Ezeken a tippeken túl letöltheted a Speech Blubs app alkalmazást is, és kipróbálhatjátok a fantasztikus, kommunikációközpontú feladatainkat. Gondoskodtunk róla, hogy minden feladatunk a kognitív fejlődést szem előtt tartva készüljön, így gyermeked a lehető legtöbbet hozhatja ki a tanulási élményből.