Van összefüggés a szinesztézia és az autizmus között?

Ebben a cikkben

• Mi az a szinesztézia?
• A szinesztézia diagnosztizálása
• Kinél alakul ki a szinesztézia?

Mi az a szinesztézia?

A szinesztézia egy olyan állapot, amikor az egyik érzékszerv ingerét (például a hallást) egyidejűleg egy vagy több másik érzékszerv – például a látás – által is észleljük. Laura Moss szerint „a szinesztéziások – vagyis azok, akiknek szinesztéziájuk van – hangokat láthatnak, szavakat ízlelhetnek meg, vagy fizikai érzetet tapasztalhatnak a bőrükön, amikor bizonyos illatokat éreznek. Akár elvont fogalmakat, például az időt is kivetülve láthatják az őket körülvevő térben.”

A szinesztézia egy másik formája összekapcsolja az olyan dolgokat, mint a betűk, formák, számok vagy személynevek egy illattal, színnel vagy ízzel. Egyszerűbben kifejezve ez azt jelenti, hogy egy szinesztéziás a 2-es számot akár „kéknek” is láthatja.

A szinesztézia szó két görög szóból származik: szün (együtt) és aiszthészisz (érzékelés). Szó szerint tehát a szinesztézia „együttes érzékelést” jelent (Neuroscience for Kids). 

A szinesztézia ritka jelenség, a népességnek mindössze körülbelül 1%-ánál fordul elő. Nem betegség és nem is fogyatékosság; a szakértők inkább egyfajta „rendkívüli képességként” szoktak hivatkozni rá.

A szinesztézia bármelyik érzékszervnél megjelenhet, de a leggyakoribb a betűk és számok színes észlelése. 

Eddig azt tudjuk, hogy egy szinesztéziás a „repülő” szót akár mentazöldnek, a 4-es számot pedig sötétbarnának láthatja. Vannak olyan szinesztéziások is, akik hangokat hallanak bizonyos illatok hatására, illatokat éreznek az érintésre reagálva, vagy fizikai érzetet tapasztalnak látványok hatására. Gyakorlatilag az érzékek bármilyen kombinációja előfordulhat.

Néhány embernél a szinesztézia három vagy még több érzékszervet is érint, de ez rendkívül ritka.

A szinesztéziás élmények teljesen egyediek minden embernél. A különböző szinesztéziások szinte soha nem ugyanúgy érzékelik a dolgokat. Más szóval, míg az egyik szinesztéziás a „q” betűt kéknek látja, egy másik számára a „q” narancssárga lehet (Neuroscience for Kids). 

https://www.youtube.com/watch?v=rkRbebvoYqI

A szinesztézia diagnosztizálása

Sajnos nincs egyetlen konkrét módszer a szinesztézia diagnosztizálására. Dr. Richard Cytowic, a szinesztézia egyik vezető kutatója azonban kidolgozott néhány konkrét irányelvet az orvosok és kutatók számára, amelyek segítenek megállapítani, hogy egy gyermek szinesztéziás-e.

Az észlelési típusokra vonatkozó irányelvek a következők:

• Önkéntelen: a szinesztéziások nem tudatosan gondolnak ezekre az észlelésekre; azok egyszerűen csak megtörténnek. 
• Kivetülő (projektált): ahelyett, hogy a „lelki szemeik előtt” tapasztalnák meg az élményt – ahogy az történne, ha megkérnénk őket egy szín elképzelésére –, a szinesztéziások gyakran ténylegesen a testükön kívülre vetülve látják a színt. 
• Állandó és egyszerű (generikus): az észlelésnek minden alkalommal pontosan ugyanolyannak kell lennie; ha például csokoládéízt érzel Beethoven Hegedűversenyét hallgatva, akkor ezt a zenét hallva mindig csokoládéízt kell érezned; az észlelés emellett egyszerű – azaz láthatsz színeket, vonalakat vagy formákat egy adott illat hatására, de nem látsz olyan összetett képet, mint egy szoba emberekkel, bútorokkal és képekkel a falon.
• Emlékezetes: a másodlagos szinesztéziás élmény gyakran emlékezetesebb, mint az elsődleges inger; egy olyan szinesztéziás például, aki a lila színt társítja a „Laura” névhez, gyakran előbb emlékszik majd arra, hogy egy nő neve lila, mint magára a „Laura” névre.
• Érzelmi töltetű: az észlelések érzelmi reakciókat válthatnak ki, például kellemes, örömteli érzéseket.

Kinél alakul ki a szinesztézia?

Eddig mindössze egyetlen kutatás vizsgálta, hogy kiknél valószínűbb a szinesztézia kialakulása. Ez alapján a nőknél gyakoribb ez az állapot, valamint a balkezeseknél, az átlagos vagy átlag feletti intelligenciával rendelkezőknél, illetve akkor, ha a közvetlen családban már van valakinek ilyen diagnózisa. 

Első pillantásra a szinesztézia és az autizmus teljesen különböző állapotnak tűnik: a szinesztéziát az „érzékek összekapcsolódásaként” határozzák meg, ahol a zene színeket, a szavak pedig ízeket idézhetnek elő. Ezzel szemben az autizmus meghatározó jellemzője a társas megértés és a kommunikáció nehézsége.

Az új kutatások azonban azt mutatják, hogy mindkét csoport fokozott szenzoros érzékenységről számol be – például bizonyos hangoktól és fényektől való idegenkedésről –, valamint eltéréseket mutatnak abban is, hogyan figyelnek a részletekre.

A szinesztéziások ugyanakkor általában nem számoltak be nehézségekről a hagyományos kommunikációs tünetek terén, amelyek rendszerint meghatározzák az autizmust. Bár a kutatások szerint létezik kapcsolat a két állapot között, ez inkább érzékszervi, mintsem szociális jellegű (Science Daily). 

A kezdeti kutatások azt mutatják, hogy a szinesztézia különösen gyakori az olyan autista embereknél, akik váratlan „savant” (zseni) képességekkel rendelkeznek, például kiemelkedőek a fejszámolásban, a memóriában vagy a művészetekben. Gondolj csak az „Esőember” című filmre! Azoknál az embereknél, akik rendkívül magas intelligenciával bírnak, nagyobb valószínűséggel fordul elő szinesztézia. 

Ez egy igazán érdekes jelenség, és ha úgy gondolod, hogy a gyermeked a szinesztézia jeleit mutatja, érdemes időpontot kérned a gyermekorvoshoz, egy pszichológushoz vagy egy neurológushoz – bár a legtöbb ember önmagát diagnosztizálja. Valójában számos szinesztézia-teszt létezik az önálló felismerésre.

Ez egyáltalán nem rossz vagy negatív dolog. Sőt, a későbbiekben még segíthet is nekik az emlékezésben és az információk felidézésében!