Átlagos a kisgyermeked figyelmi ideje?

A teljesség igényével érdemes tudni, hogy a neurotipikus gyermekek figyelmi ideje nagyon eltérhet az ADHD-s vagy az autizmus spektrumon lévő gyermekekétől. Ez a cikk a gyermekek figyelmi idejét járja körül, hogy bemutassa, mennyire sokfélék is lehetnek a kicsik.

A cikk tartalma

• Általános ökölszabály
• • Átlagos figyelmi idő életkor szerint
• A gyermek figyelmi idejének növelése
• Autizmus spektrum zavar (ASD) és a figyelmi idő
• ADD és ADHD
• Képernyőidő
• Kitartás!

Ezzel szemben Dr. Ralph Lewis, a torontói Sunnybrook Health Sciences Centre munkatársa így fogalmaz: „Valójában azoknak az embereknek is nehézségeik vannak, akik túlzottan fókuszáltak (a figyelmi idő haranggörbéjének jobb szélső szélén helyezkednek el). Hajlamosak a szőrszálhasogatásra, a kényszerességre, a rugalmatlanságra és a maximalizmusra, és gyakran nem látják át az összképet.”

Ezért nagyon fontos megbecsülni, hol tart most a gyermeked, és örömmel követni az ő egyéni útját.

Általános ökölszabály

A szakértőknek létezik egy általános ökölszabályuk a neurotipikus gyermekek átlagos figyelmi idejének kiszámítására: szorozz meg 2–5 percet a gyermek életéveinek számával. Ez az időtartomány magában foglalja azt a tényt is, hogy megint csak: MINDEN gyermek más és más.

A gyermekfejlődési szakértők általában úgy tartják, hogy ésszerű elvárásként életévenként két-három perc figyelmi idővel számolhatunk. Ez az az időtartam, ameddig egy neurotipikus gyermek képes fenntartani a figyelmét egy adott feladatra.

Átlagos figyelmi idő életkor szerint

Életkor

Figyelmi idő hossza

2

4–10 perc

3

6–15 perc

4

8–20 perc

5

10–25 perc

6

12–30 perc

7

14–35 perc

8

16–40 perc

9

18–45 perc

10

20–50 perc

Forrás: redcrayonimagination.com

Érdemes megjegyezni, hogy egyes fejlődéskutatók a felső határt életévenként öt percben határozzák meg, ami azt jelenti, hogy egy 2 éves gyermek akár 10 percig is képes lehet egy adott feladatra koncentrálni. Természetesen ezek csupán általánosítások. Hogy egy gyermek valójában mennyi ideig képes koncentrálni, azt nagymértékben olyan tényezők határozzák meg, mint például:

1. A környező zajok vagy zavaró tényezők mennyisége,
2. Éhség vagy a nem megfelelő táplálkozás,
3. Hol helyezkedik el a természetes céltudatossága a spektrumon,
4. Mennyire érzi magát stresszesnek,
5. Mennyire fáradt a gyermek / a napszak,
6. A gyermek általános egészségi állapota – nehéz koncentrálni, ha valami fáj vagy sajog,
7. Mennyi passzív képernyőidőt töltött el a gyermek,
8. Mennyi minőségi időt töltött a szüleivel,
9. Különböző rendellenességek/állapotok megléte vagy depresszió,
10. és hogy mennyire érdekli őt az adott tevékenység.

De ha a gyermeked figyelmi ideje rövidebb az átlagosnál, azzal érdemes foglalkozni.

Az egyik módja ennek, ha kezdeményezővé válsz, és olyan tevékenységekbe vonod be a gyermeked, amelyek fejlesztik a figyelmi idejét. Íme néhány stratégia:

A gyermek figyelmi idejének növelése

Íme néhány egyszerű stratégia, amely segíthet a gyermekednek a jobb fókuszálásban:

• Alkalmazz olyan tevékenységeket, amelyek kreatívan lekötik a gyermeket!
• Tedd szórakoztatóvá a feladatot, ha lehetséges!
• Kösd össze a feladatot valamivel, ami a gyermeket érdekli!
• Próbáld ki a fidget spinnereket – ezek olyan különféle manipulációs eszközök, amelyeket a gyerekek babrálhatnak, miközben más feladatokra koncentrálnak.
• Nézz rá gyakran! Bontsd a feladatokat kisebb lépésekre! Jutalamazz!
• Építs be rövid mozgásos szüneteket!
• Legyél fizikailag a közelében, amikor utasításokat adsz neki!
• Gyakoroljatok koncentrációt fejlesztő tevékenységeket, például puzzle-t, makettezést stb.!
• Legyen biztosítva az evés, ivás és a mosdólátogatás!
• Dicsérd a pozitív viselkedést!
• Tudd, mikor kell segítséget kérni!

Autizmus spektrum zavar (ASD) és a figyelmi idő

A legtöbb ASD-s gyermek figyelmi ideje rövidebb, mint a neurotipikus gyerekeké. Pedagógusként ez fontos információ számomra, hogy az óráimat ennek figyelembevételével tervezhessem meg. Minden olyan gyermek, akinek nehézséget okoz a koncentrálás, nagyon hamar unatkozni kezd és frusztrálttá válik. Nem szabad, hogy egy gyermek iskolás évei így teljenek minden egyes nap! A frusztráció szemüvegén keresztül történő tanulás megnehezíti a tanított dolgok megértését, beépítését és megjegyzését. Ám ennek más, mélyebb következményei is vannak.

Az önbizalom, az énkép és a motiváció is alacsonyabb szintre kerülhet. Az Autism Parenting Magazine szerint „az autizmus spektrumon lévő gyermekek és fiatalok kevesebb mint fele mondja azt, hogy boldog az iskolában, és 10-ből öten úgy érzik, hogy a tanáraik nem tudják, hogyan támogassák őket.” Ennél jobban kell teljesítenünk a gyermekeinkért! Az első lépés az ASD-s gyermek tanárának tájékoztatása, hogy a lehető legtöbbet hozhassa ki a tanulási élményekből. Így olyan óravázlatokat készíthetnek, amelyek mindenkinek segítenek.

ADD és ADHD

A figyelemhiányos zavarral (ADD) vagy figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) küzdő gyermekeknél a rövid figyelmi idő tüneteihez impulzivitás és olykor hiperaktivitás is társul. Azonban nem minden ADHD-s gyermek hiperaktív. Emellett a fiúk körében gyakrabban születnek ezzel a biológiai állapottal, mint a lányok.

A Columbia University orvosainak weboldala fantasztikus forrás e témában. Az oldalukon meghatározzák a zavart, ismertetik a tüneteket és a három típust, részletesebben beszélnek a hiperaktivitásról, valamint bemutatják annak diagnózisát és kezelését is. Nagyon ajánljuk az oldaluk felkeresését.

A figyelmi idővel kapcsolatban a következőket írják:

Az általános iskolás gyermekeknél a koncentrációs nehézségeken kívül egyéb tünetek is jelentkezhetnek, például:

• cselekvés átgondolás nélkül,
• érzelmi labilitás,
• nehézségek a dolgok, például a házi feladatok és a könyvek nyomon követésében,
• tervezési nehézségek,
• a házi feladatok vagy a házimunka befejezésére való képtelenség,
• alacsony frusztrációtűrés,
• problémák a megosztással, a sorra kerüléssel és a mások szóhoz engedésével,
• balesetekre való hajlam,
• nehézségek a jó döntések meghozatalában.

Az emberek különböznek abban, hogy természetüknél fogva mennyire képesek fókuszálni, és hogyan tudják fenntartani ezt a fajta motivációt. Mint minden tulajdonság esetében, a figyelmi idő terén is létezik egy spektrum a népességben: némelyikünknek természetéből adódóan hosszabb, másoknak pedig rövidebb a figyelmi ideje. Mint a legtöbb tulajdonságot, ezt is részben a génjeink határozzák meg. E kérdés biológiája lenyűgöző, és egyben egyre bővülő kutatási terület, amely figyelmet érdemel.

Képernyőidő

A Slate magazin egyik közelmúltbeli cikke az UNICEF-et idézve arról írt, hogy „a csecsemők és kisgyermekek képernyőidejének negatív hatásai a rövidebb figyelmi időtől kezdve az alacsonyabb empátiáig terjednek.” Ezen a téren a kutatások rendkívül gyorsan fejlődnek, részben a COVID-19 világjárványnak és az azzal járó képernyőhasználat-növekedésnek köszönhetően. Megígérjük, hogy figyelemmel kísérjük, hogyan növelhető a gyermekek figyelmi ideje, és ennek megfelelően frissítjük a tartalmainkat.

Kitartás!

Kedves Szülők, tartsatok ki! Számos forrás érhető el az interneten, amelyek ötleteket adnak arra, hogyan segíthetitek át a gyermeketeket ezen az időszakon. És ne felejtsetek el logopédus szakemberhez fordulni, ha azonnalibb visszajelzésre lenne szükségetek!