Autizmus spektrumzavar (ASD): Minden az egyben útmutató

Az autizmus kifejezés jelentése már nem az, ami egykor volt. Az „autizmust” eredetileg egy Eugen Bleuler nevű német pszichiáter írta le 1911-ben, a skizofrénia súlyos tünetegyütteseként. Ez a tévhit egészen az 1960-as évekig tartotta magát, amikor a gyermeklélektan önálló tudománnyá vált.

Autizmus spektrumzavar útmutató:

• Néhány gyakori tévhit az ASD-ről:
• Az autizmus spektrumzavar korai jeleinek felismerése
• Az autizmus korai jelei
• Fejlődési regresszió
• Az ASD diagnosztizálása
• Az autizmus okai
• Az autizmus és az öröklődés
• ASD és vészes terhességi hányás (Hyperemesis Gravidarum)
• Terápiák és eszközök az autizmusban
• Floortime játékterápia
• IEP-célok autizmus esetén
• Videómodellezés és autizmus
• Az autizmus és a beszéd
• ASD és megkésett beszédfejlődés
• Nem beszélő autizmus
• • Hogyan ösztönözd a beszédfejlődést otthon
• A PECS és az autizmus
• Hogyan szabd személyre a PECS-et a gyermeked számára
• Öningerlő viselkedés (stimming)
• Orális stimming
• Szenzoros nehézségek
• Szinesztézia és autizmus
• Ételundor és autizmus
• Autizmussal kapcsolatos források, könyvek és magazinok szülőknek

Ma az autizmus kifejezést autizmus spektrumzavarként (ASD) ismerjük. Ezzel egy olyan összetett fejlődési zavart írnak le, amely a kommunikációt és a társas készségeket érinti, és először gyermekkorban jelenik meg. Amikor az ASD-ről beszélünk, nagyon fontos elválasztani a tévhiteket a tényektől.

Üdvözlünk az átfogó, „Minden az egyben” útmutató-sorozatunkban, amelyben egy-egy fontos témát járunk körül részletesen a blogunkon. Ennek az útmutatónak a témája mindaz, amit a szülőknek tudniuk érdemes az autizmus spektrumzavarról (ASD). A teljes útmutatót e-könyvként is letöltheted itt:

Néhány gyakori tévhit az ASD-ről:

Az autizmus gyógyítható.

• Tény: Az autizmus nem gyógyítható. Ez egy életen át tartó fejlődési állapot.

Az autista személyek nem élhetnek önálló és sikeres életet.

• Tény: Az autizmussal élők teljes, boldog és sikeres életet élhetnek logopédia és fejlesztő terápiák (ergoterápia) segítségével.

Az autizmust a rossz szülői nevelés okozza.

• Tény: Az autizmusnak nincs egyetlen ismert kiváltó oka sem. A kutatások szerint az autizmus kialakulása már a születés előtt megkezdődik.

Az autista személyek nem beszélnek.

• Tény: Az autizmus összetett. Vannak, akiknél a beszéd teljesen átlagosan fejlődik, míg mások a szavak, a gesztusok és a segítő kommunikációs eszközök kombinációjával fejezik ki magukat.

Ezek a gyakori félreértések is jól mutatják, mekkora szükség van az edukációra. Ezért az április az Autizmus Világhónapja. Hogy jobban megértsük ezt a fejlődési állapotot, a szülőknek fel kell ismerniük a tüneteit egy olyan zavarnak, amely 110 gyermekből 1-et érint.

Az autizmus spektrumzavar korai jeleinek felismerése

Az autizmus rendkívül összetett: nincs két olyan gyermek vagy felnőtt, akinél pontosan ugyanazok a jelek és tünetek mutatkoznának meg. Ráadásul az élet különféle területeit más-más mértékben érinti. Miközben az egyik területen komoly nehézségek jelentkezhetnek, egy másikon akár egyáltalán nem mutatkoznak az autizmus jelei. Például egy gyermek küzdhet komoly szenzoros problémákkal, miközben képes folyamatos, oda-vissza párbeszédet folytatni.

Az autizmus korai jelei

https://www.youtube.com/watch?v=z7NeBs5wNOA

Társas készségek

• Nehezen szabályozza az érzelmeit
• Gondot okoz az új környezethez való alkalmazkodás
• Egyszerre csak egy dologra tud figyelni
• Nem a megfelelő választ adja a kérdésekre, vagy egyáltalán nem válaszol
• Nem tud folyamatos, oda-vissza beszélgetést folytatni
• Nehezen teremt kapcsolatot másokkal

Nyelvi készségek

• Hároméves kora körül elveszíti a korábban már megszerzett nyelvi készségeket
• Az első szavai főnevek (tárgyak) a tulajdonnevek (nevek) és igék (cselekvések) helyett
• A kommunikációs gesztusok és arckifejezések (pl. integetés, mutatás) késnek az első életévben
• Közvetlenül a hallás után megismétli a szavakat. Ezt nevezik echoláliának. Késleltetett echolália is előfordul, amikor a gyermek órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban hallott szavakat ismételget.
• Korlátozott szemkontaktust tart másokkal
• A beszéde robothangra emlékeztethet, és a szavak nem folynak természetesen
• Nem érti a társalgás íratlan szabályait, például a hangerő helyes megválasztását vagy azt, hogy nem illik más szavába vágni
• Nehezen érti a humort vagy az iróniát
• Ragaszkodik az állandó napirendhez és a kiszámíthatósághoz
• Nagyon csekély a félelemérzete, vagy egyáltalán nem fél
• Képtelen megtervezni vagy megszervezni a feladatokat
• Gyenge problémamegoldó készség
• Nem rendeltetésszerűen használja a játékokat
• Ismétlődő, monoton játéktevékenység

Viselkedés és érzelemszabályozás

• Nem tudja kezelni a napirend változásait
• Nehezen alkalmazza a már megtanult készségeket
• Szokatlan módon használ tárgyakat, vagy túlzottan ragaszkodik bizonyos dolgokhoz, játékokhoz
• Öningerlő viselkedés (ringatózás, rágás, kézrepkedés)
• Szokatlan módon fejezi ki az érzelmeit (agresszív viselkedés, dührohamok, összeomlások, elszaladás)
• Merev, ismétlődő minták a játékban, az érdeklődésben és a viselkedésben
• Nehezen irányítja önmagát

Érzékelés és evés

• Túlzottan vagy épp alig reagál a környezeti ingerekre (fényekre, hangokra vagy társas helyzetekre)
• Egyedül játszik
• Szenzoros okok miatt rendkívül válogatós az ételek terén
• Csak nagyon kevésféle ételt hajlandó elfogadni

Fejlődési regresszió

Fejlődési regresszióról akkor beszélünk, amikor a gyermek elveszít egy korábban már megszerzett készséget. A már szobatiszta kisgyermek újra bepisil. A korábban csacsogó gyermek visszatér a gagyogáshoz vagy az értelmetlen szavakhoz. Sok gyermeknél a fejlődési regresszió csupán átmeneti, és egy új készség elsajátításának vagy egy jelentős életeseménynek a velejárója lehet.

Fejlődési regresszió akkor történik, amikor a gyermek elveszít egy már megszerzett készséget.

Néhány gyermeknél azonban a regresszió az autizmus tüneteinek kezdetét jelzi. Az első életévben sok olyan gyermek is teljesen átlagosan fejlődik, akinél később autizmust diagnosztizálnak. Elképzelhető, hogy egy egyévesnél fiatalabb gyermek az autizmus semmilyen jelét nem mutatja. Amikor azonban betölti a kétéves kort, sok szülő olyan jelekre lesz figyelmes, amelyeket korábban nem tapasztalt.

Ha a gyermek olyan fejlődési regressziót él át, amely nem köthető egy új mérföldkő elsajátításához vagy jelentős életeseményhez, mindenképpen indokolt az autizmus kivizsgálása vagy szűrése.

Az ASD diagnosztizálása

Amint a gyermeknél megjelennek az autizmus jelei vagy a fejlődési regresszió, el kell végezni az autizmus spektrumzavar (ASD) kivizsgálását. Egyes gyermekeknél már 18 hónapos korban felállítják a diagnózist, a legtöbb esetben azonban kétéves kor után kerül rá sor.

Bár a gyermekorvosnak 9, 18, valamint 24 vagy 30 hónapos korban minden kisgyermeket szűrnie kellene az autizmus jeleire, a tünetek felett olykor mégis elsiklanak. Azoknak a gyermekeknek, akiknél magasabb a fejlődési zavarok kockázata, további vizsgálatokra lehet szükségük.

Az autizmus diagnosztikai folyamata három fő lépésből áll:

1. lépés: Szűrés

Mielőtt a gyermek diagnózist kapna, egy előzetes szűrésen kell átesnie. Ez a folyamat nagyjából 15 percet vesz igénybe, és egy beszélgetést, valamint a gyermek elért és késleltetett fejlődési mérföldköveinek és készségeinek megfigyelését foglalja magában. A gyermek számára ez az első szűrés teljesen stresszmentes. Neki csupán játszania kell. Az orvos megfigyeli a gyermeket, és bekapcsolódik a játékába, hogy lássa, hogyan beszél, tanul és viselkedik.

2. lépés: Fejlődésneurológus vagy fejlődés-gyermekorvos

Ha az első szűrést végző orvos úgy látja, hogy további vizsgálatokra van szükség, a gyermeket fejlődés-gyermekorvoshoz irányítja. A fejlődés-gyermekorvos a gyermekkori fejlődésre specializálódott szakorvos. Képes felismerni a gyermekeknél előforduló számos viselkedési és fejlődési rendellenességet.

A fejlődés-gyermekorvosok az alábbiakban is segíthetnek:

• Iskolai tervezés támogatása és a szükséges szolgáltatások kijelölése
• Gyógyszerek felírása
• Orvosi kivizsgálások elindítása
• A gyermek fejlődésének hosszú távú nyomon követése oktatási programokban és a viselkedésmenedzsmentben

3. lépés: Teljes körű, átfogó kivizsgálás

Miután a gyermeket fejlődés-gyermekorvos látta, egy teljes körű, átfogó kivizsgálásra kerül sor. Az átfogó kivizsgálás egy alaposabb folyamat, amelyben gyermekneurológus, logopédus és gyermekpszichológus vesz részt. Ezen szakemberek együttes munkája segít meghatározni, hogy a gyermek autista-e.

Annak megállapítására, hogy a gyermek mutatja-e az autizmus jeleit, négyféle tesztet alkalmaznak az ASD diagnosztizálásához:

1. Autizmus Diagnosztikai Interjú (ADI-R) – A gyermeket vagy felnőttet a viselkedés három fő területén vizsgálja (társas interakció, kommunikáció/nyelv, valamint korlátozott és ismétlődő érdeklődés és viselkedés).
2. Autizmus Diagnosztikai Megfigyelési Skála (ADOS) – A társas interakciót, a játékot, a kommunikációt és azt vizsgálja, hogy a gyermek mennyire bánik kreatívan a játékeszközökkel.
3. Gyermekkori Autizmus Becslési Skála (CARS) – Kizárólag kétévesnél idősebb gyermekeknél alkalmazzák, és mélyrehatóan vizsgálja a gyermek viselkedését, képességeit és jellemzőit.
4. Gilliam Autizmus Becslési Skála (GARS) – Háromévesnél idősebb gyermekek diagnosztizálására alkalmas, és megmutatja a szülőknek, pedagógusoknak és klinikusoknak a zavar súlyosságát.

Az autizmus okai

Bár számos mítosz kering az autizmus okairól, nincs egyetlen konkrét ismert tényező, amely kiváltaná. Ehelyett a tudomány úgy találja, hogy az autizmust különféle tényezők összessége okozza.

Eddig hét olyan tényezőt azonosítottak, amely hozzájárulhat a gyermekkori autizmus kialakulásához.

1. A genetika szerepe

Minden család esetében 1 a 68-hoz az esélye, azaz 1,5% a valószínűsége annak, hogy autista gyermeke születik. Mivel azonban a családtagok hasonló genetikai felépítéssel rendelkeznek, azoknál a családoknál, ahol már van egy autista gyermek, 20%-kal nagyobb a kockázata annak, hogy egy újabb gyermek is autista lesz. Ez a kockázat 30%-ra emelkedik, ha a családban már két vagy több autista gyermek nevelkedik.

Svéd kutatók összefüggést találtak a családban előforduló mentális és neurológiai zavarok (például ADHD, skizofrénia vagy depresszió) és az autista gyermek születésének esélye között. Az eredmények a következőket állapították meg:

• Azoknál a gyermekeknél, akiknek a szülője vagy testvére mentális és neurológiai zavarral élt, 4,7-szer nagyobb volt a kockázat
• Azoknál a gyermekeknél, akiknek a családjában mentális és neurológiai zavarok fordultak elő, 7,6-szor nagyobb volt az autizmus és az értelmi fogyatékosság együttes kialakulásának kockázata.

Más kutatások is hasonló eredményekre jutottak: az autizmus előfordulása gyakoribb, ha a testvér figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) küzd, vagy ha az egyik szülő depresszióval, szorongással, bipoláris zavarral vagy skizofréniával él.

2. Szülési komplikációk

Az American Journal of Perinatology című szaklapban megjelent kutatás szerint a gyermekeknél nagyobb az autizmus kialakulásának kockázata, ha szülési komplikációkat éltek át. Az autizmussal a legszorosabb kapcsolatba hozott szülési szövődmények a következők:

• Preeclampsia (terhességi toxémia)
• A méhlepény leválása a méhfalról
• Faros vagy harántfekvéses szülés
• Oxigénhiány a vajúdás során (perinatális aszfixia)
• Köldökzsinór-előreesés vagy szabad köldökzsinór

Bár egyetlen szülési komplikáció sem határozza meg egyértelműen, hogy a gyermek autista lesz-e, a kutatások szerint azoknál a gyermekeknél, akik átélték a fenti szövődményeket, megnövekedett az autizmus kialakulásának kockázata.

3. Genetikai rendellenességek

Bár ritkán fordul elő, a genetika jelentős tényező lehet az autizmus kockázatában és kialakulásában. Mind a Rett-szindrómáról, mind a fragilis X-szindrómáról kimutatták, hogy növeli a gyermeknél az autizmus kialakulásának esélyét.

Fontos azonban megjegyezni, hogy mindkét rendellenesség rendkívül ritka, és genetikai mutációk következménye.

4. Idősebb szülők gyermeke

Egyes dán, izraeli, svéd és kaliforniai kutatások azt találták, hogy a 40 év feletti férfiak esetében hatszorosára nő annak a kockázata, hogy autista gyermekük születik. A kutatók gyanítják, hogy azok a férfiak, akik 40 éves koruk után vállalnak gyermeket, olyan autisztikus vonásokkal rendelkezhetnek, amelyek késleltetik a párkapcsolatok kialakítását és a gyermekvállalást.

Más tanulmányok viszont eltérő eredményeket hoztak, amelyek megcáfolhatják ezt az elméletet. Bár az idősebb szülők szerepét nem lehet teljesen kizárni mint lehetséges okot, ezt még mindig elméletként kezelik, amelyet nem támaszt alá megdönthetetlen bizonyíték.

5. Alacsony születési súly

Alacsony születési súlynak a 2500 gramm alatti súly számít. Ha egy gyermek alacsony súllyal és/vagy koraszülöttként jön a világra, előfordulhat, hogy hiányzott a megfelelő magzati növekedés, amely segítené a fejlődését. A CDC (Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) megállapította, hogy a 2500 gramm alatti súllyal született gyermekeknél 2,3-szoros volt az autizmus kockázata. Ugyanez a tanulmány kimutatta, hogy az alacsony súlyú lányoknál 3-szor nagyobb volt az autizmus kockázata.

6. Környezeti toxinoknak való kitettség

A nehézfémeket és a környezeti toxinokat az autizmus kialakulásának egyik lehetséges tényezőjeként tartják számon. Ez azonban csupán egy elmélet. Jelen állás szerint nincs olyan jelentős kutatás, amely ezt az elméletet alátámasztaná.

A Children’s Environmental Health Center 10 olyan gyakori toxint és vegyszert sorol fel, amelyek gyaníthatóan szerepet játszhatnak az autizmus kialakulásában. Ezért a várandós nőknek érdemes korlátozniuk a kitettségüket a következő 10 környezeti toxinnal szemben:

1. Perfluorozott vegyületek
2. Endokrin rendszert károsító anyagok
3. Metil-higany
4. Ólom
5. Szerves foszforsav-észter növényvédő szerek
6. PCB-k (poliklórozott bifenilek)
7. Klórozott szénhidrogén alapú növényvédő szerek
8. Brómozott égésgátlók
9. Ólom
10. Gépjármű-kipufogógáz

7. Vírusfertőzések

Az American Society for Microbiology kutatása szerint az aktív fertőzéssel küzdő várandós nőknél megkétszereződött annak a kockázata, hogy autista gyermekük születik. Pontosabban: a kutatások szerint bizonyos vírusfertőzések kapcsolatba hozhatók az autizmus kialakulásával.

A terhesség ideje alatt bekövetkező alábbi hat vírusfertőzés megduplázza annak esélyét, hogy a nő autista gyermeket hozzon a világra:

• Citomegalovírus (CMV)
• Kanyaró
• Epstein–Barr-vírus
• Rubeola (rózsahimlő)
• Humán herpeszvírus 6 (HHV-6)
• Herpes simplex vírus 1 és 2

A tudomány szerint a biológiai és a környezeti tényezők együttes kombinációja járul hozzá az autizmus kialakulásához, és nem egyetlen önálló tényező. Az okok feltárását célzó kutatások bővülésével a cél a különböző tényezők azon specifikus, „pontos” kombinációjának megtalálása, amely közvetlenül befolyásolja az autizmus megjelenését.

https://www.youtube.com/watch?v=wKlMcLTqRLs

Az autizmus örökölhetősége

Mivel tudjuk, hogy a genetika szerepet játszhat az autizmus okairól szóló vitában, fontos áttekinteni az öröklődés és az autizmus diagnózisának néhány gyakori jellemzőjét.

• Nagyobb a valószínűsége a diagnózisnak azoknál, akiknek a családjában már van autista személy
• A fiúknál gyakrabban diagnosztizálnak autizmust, mint a lányoknál
• Az oltott és az oltatlan gyermekek körében egyforma az autizmus diagnózisának kockázata
• Az idősebb szülők gyermekeinél általában magasabb az autizmus kockázata
• A 26. hét előtt született koraszülötteknél nagyobb az autizmus kockázata

Bár az autizmusnak nincs egyetlen konkrét oka, a terület szakértői és diagnosztái úgy vélik, hogy a genetika és a környezet együttesen játszik szerepet. Úgy tartják, hogy bizonyos gének befolyásolhatják a gyermek agyi fejlődését, vagy azt, ahogyan az agysejtek kommunikálnak egymással. Az is lehetséges, hogy adott gének határozzák meg, milyen enyhék vagy súlyosak lesznek az autizmus tünetei.

Bár ezek még vitatott elméletek, a genetika, az öröklődés és a környezet mind kulcsfontosságú tényezők az autizmus lehetséges okainak feltárásában.

Ha többet szeretnél megtudni az öröklődés szerepéről, olvasd el az Autizmus… Vajon örökölhető? című cikket.

Az ASD és a vészes terhességi hányás (hyperemesis gravidarum)

A genetika és a környezet vizsgálata mellett a hyperemesis gravidarum és az autizmus közötti lehetséges összefüggést is érdemes megvizsgálni. A hyperemesis gravidarum nem más, mint a vészes terhességi hányás. Jellemzője a túlzott mértékű hányás és hányinger. Kialakulásának oka vélhetően a hormonális változásokban és a terhesség korai szakaszában mérhető magas hCG-szintben (humán koriogonadotropin hormon) keresendő.

Bár a hyperemesis gravidarum pontos oka még nem ismert, a tünetek általában a 4. és 6. hét között jelentkeznek. Sok kismama a 14. és 20. hét körül megkönnyebbülést tapasztal, de a nők 20%-a a terhesség teljes hátralévő részében kezelésre szorul miatta.

A hyperemesis gravidarum a súlyos terhességi hányás orvosi elnevezése. Jellemzője a túlzott mértékű hányás és hányinger.

A Dél-kaliforniai Kutatási és Értékelési Központ egy friss tanulmányban megállapította, hogy azoknál a várandós nőknél, akik hyperemesis gravidarumtól szenvedtek, 53%-kal nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy gyermeküknél autizmus spektrumzavart diagnosztizálnak. A tanulmány emellett a következőket állapította meg:

• Azoknál az anyáknál, akiknél az első és a második trimeszterben diagnosztizálták a vészes terhességi hányást, megnőtt a kockázata annak, hogy autista gyermekük születik. A harmadik trimeszterben diagnosztizált anyáknál azonban nem tapasztaltak fokozott kockázatot.
• A hyperemesis gravidarum súlyossága nem növelte az autizmus kockázatát.
• A hyperemesis gravidarum és az autizmus közötti összefüggés gyakoribb volt lányoknál, mint fiúknál, valamint kaukázusi és hispán származásúaknál, mint csendes-óceáni szigetlakóknál és afroamerikaiaknál.
• A hyperemesis gravidarum kezelésére használt gyógyszerek nem hozhatók összefüggésbe az autizmus kialakulásával.

A Telethon Kids Institute egy másik, 2018-as kutatásában arra jutott, hogy azoknál a várandós nőknél, akiknek a hCG-szintje túl magas vagy túl alacsony volt, megnőtt az esélye annak, hogy autista gyermekük születik.

Bár mindkét kutatás összefüggést talált az autizmus kockázata és a hyperemesis gravidarum között, ez nem jelenti azt, hogy a súlyos terhességi hányás lenne az autizmus közvetlen oka. További kutatásokra van szükség az autizmus okainak felderítéséhez vagy kizárásához, beleértve a várandósság alatti rosszullétek súlyosságát is.

Autizmus terápiák és eszközök

Miután a gyermekednél diagnosztizálták az ASD-t, ijesztő és megterhelő lehet az orvosi vizsgálatokra, a terápiákra és az otthoni változtatásokra gondolni. Az autizmus terápiájában azonban az a legjobb, hogy nincs „egyenkiszerelés”. Nem minden terápia működik minden gyermeknél, éppen ezért a különféle módszereket mind a gyermeked egyéni igényeihez igazítják. Az autista gyermekek fejlesztése során leggyakrabban háromféle terápiát alkalmaznak.

1. Alkalmazott viselkedéselemzés (ABA)

Ez a terápiatípus leginkább az öt év alatti, autizmussal diagnosztizált gyermekek számára a legmegfelelőbb. Az alkalmazott viselkedéselemzést az autizmus kezelésének „arany standardjának” tekintik, mivel egy jutalmazási és következményrendszer segítségével átalakítja a nemkívánatos viselkedést, és megerősíti a pozitív formákat. A terapeuta megfigyelheti és kezelheti a gyermeket a bölcsődében, óvodában, otthon vagy a játszótéren – ott, ahol a nehéz viselkedési formák általában megjelennek.

Bár ezt a „természetes közeget” a dührohamokhoz és hisztikhez hasonló viselkedések módosítására használják, a képzelőerő vagy az empátia megerősítésére és fejlesztésére is szolgál jutalmazás révén. Ez a terápia nagyszerűen kezeli a kihívást jelentő viselkedést, ám igen intenzív: gyakran heti 20–40 órát igényel.

2. Kapcsolati Fejlesztési Beavatkozás (RDI)

Ez a terápia a kritikus gondolkodásra, a kommunikációs készségekre és a gyermekhez legközelebb álló személyekkel való társas kapcsolatokra összpontosít. Ahelyett, hogy kizárólag a gyermekre fókuszálna, az RDI-be bevonják a hozzá legközelebb állókat (szülőket és pedagógusokat) is.

A szülői részvétel kulcsfontosságú ennél a terápiánál! Te magad válsz a gyermeked terapeutájává. Bár új terápiáról van szó, az RDI ígéretes eredményeket mutat. Ahhoz, hogy az RDI sikeres legyen a gyermekednél, rendszeres kapcsolatban kell állnod a program tanácsadójával, és átfogó képzést kell kapnod, ami oktatóvideók megtekintését és konzultációkat is magában foglal.

A Kapcsolati Fejlesztési Beavatkozásnak hat célkitűzése van:

1. Érzelmi referencia: Tanulás mások érzelmi tapasztalataiból
2. Társas koordináció: A viselkedés megfigyelése és szabályozása a társas helyzetekben való részvétel érdekében
3. Deklaratív nyelv: A nem verbális kommunikáció és a beszéd használata a kíváncsiság kifejezésére, az interakció elősegítésére, az érzések és gondolatok megosztására, valamint a közös cselekvések összehangolására másokkal
4. Rugalmas gondolkodás: A tervek átalakítása és alkalmazkodás, ha a helyzet megváltozik
5. Relációs információfeldolgozás: Egyértelmű válasz nélküli problémák és olyan helyzetek megoldása, ahol nincs konkrét „jó vagy rossz” megoldás
6. Előrelátás és visszatekintés: A múltbeli tapasztalatok átgondolása, és a jövőbeli lehetőségek előrevetítése az adott helyzetekben a korábbi élmények alapján

3. Szenzoros integrációs terápia

A szenzoros integrációs terápia lényege az érzékszervi érzékenység csökkentése – legyen szó fényről, textúráról, zajról vagy érintésről. Ez a terápia többnyire játékalapú, és azokra a dolgokra összpontosít, amelyekre a gyermeked a leginkább túlérzékeny. Ha egy gyermek például túlságosan érzékeny az érintésre, a terapeuta úgy lép vele interakcióba, hogy a kézfejét különböző textúrákkal érinti meg, remélve, hogy idővel sikerül deszenzibilizálni. A szenzoros integráció a foglalkozási terápia (ergoterápia) egyik formája, és a kutatások szerint hatékony beavatkozás a 4 és 12 év közötti autista gyermekek számára.

A szenzoros integrációs terápia mellett a gyermekednek logopédiára is szüksége lehet. A logopédia fő célja a kommunikáció és a társas interakció fejlesztése. A logopédusok elektronikus beszédfejlesztő eszközök, jelnyelv, képcserés táblák, a szociális és pragmatikai készségek fejlesztése, valamint hangok és mondókák segítségével támogatják a gyermeket. Mindezek alapvetőek ahhoz, hogy a gyermek verbális és nem verbális kommunikációja is fejlődjön.

Floortime játékterápia

A foglalkozásterapeuták és a logopédusok által alkalmazott másik terápiás forma a Floortime játékterápia. Ez a típusú terápia a gyermek erősségeire épít azáltal, hogy az ő játékának szintjére ereszkedik le. Ahelyett, hogy a gyermeket irányítanánk egy tevékenység során, a gyermek az, aki a játék minden részét vezeti.

A Floortime játékterápia hat mérföldkőre épül:

1. Önszabályozás és a környező világ iránti érdeklődés
2. Érzelmi gondolkodás
3. Érzelmi elképzelések
4. Kölcsönös kommunikáció
5. Összetett kommunikáció
6. Közelség és társas elköteleződés

E mérföldkövek eléréséhez a terapeuta vagy a szülő nyugodt környezetben úgy lép kapcsolatba a gyermekkel, hogy követi, amit a gyermek éppen csinál. Ha a gyermek a földön autókkal játszik, a terapeuta vagy a szülő leül a földre, és az autókkal játszik. Ezek a játékfoglalkozások általában napi két-öt órát tesznek ki.

Idővel a terapeuta és a gyermek közötti interakciók egyre összetettebbé válnak. Például, miközben a gyermek egy játékautóval játszik, játékrepülők jelennek meg, hozzáadott szavakkal kísérve, hogy játék alakuljon ki. A Floortime játék arra ösztönzi gyermekedet, hogy válaszoljon a kérdésekre, és kapcsolatba lépjen a terapeutával.

2011-ben thaiföldi és kanadai független kutatók felfedezték, hogy a Floortime játékterápia „jelentősen javította az érzelmi fejlődést és csökkentette az autizmus alapvető tüneteit”.

Olvass tovább a Floortime játékterápiáról

IEP célok autizmus esetén

Mivel gyermeked fejlesztésének jelentős része a logopédia lesz, talán kíváncsi vagy, milyen beszéd- és nyelvi célok tűzhetők ki egy autizmus spektrumon lévő gyermek számára. Ugyanezek a célok nemcsak a logopédia, hanem gyermeked egyéni fejlesztési terve (IEP) szempontjából is érvényesek. Az alábbi IEP-célok csupán példák. Minden autista gyermek más és más szükségletekkel él, így gyermeked IEP-céljai kifejezetten rá lesznek szabva.

Közös figyelem

A közös figyelem a gyermek azon képességére utal, hogy egyszerre több dologra tudjon figyelni. Ez elengedhetetlen, amikor gyermeked elkezdi az iskolát: képesnek kell lennie egyszerre több feladatra koncentrálni. Bár sok autista gyermek küzd a közös figyelemmel, gyermeked egyéni fejlesztési terve a közös figyelem konkrét területeire összpontosíthat.

Íme néhány közös figyelmet célzó célkitűzés gyermeked fejlesztési tervéhez:

• Reagálás a pedagógus hangjára
• Megértés kimutatása szemkontaktussal és gesztusokkal egyaránt
• Képesség saját és mások érzelmeinek felismerésére és megnevezésére

Társas kölcsönösség

A társas kölcsönösség kulcsfontosságú a másokkal való kapcsolatteremtésben. Ez magában foglalja a két ember közötti oda-vissza interakciót. Az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek nehézségekbe ütközhetnek a társas kölcsönösség terén, mint például a kapcsolatfelvétel kezdeményezése, a mások által kezdeményezett interakciókra való reagálás, a beszélgetések fenntartása és a verbális kommunikáció során a sorra kerülés kivárása.

Gyermeked társas kölcsönösségének fejlesztéséhez íme néhány célkitűzés az IEP-be:

• Interakciók fenntartása
• Beszélgetések kezdeményezése
• A témánál maradás képessége
• A kommunikációs zavarok felismerése és javítási kísérlete

Nyelvi és kapcsolódó kognitív célok

A nyelv sokkal több, mint a beszéd. Magában foglalja az anyanyelv megértését és használatát mind verbális, mind nonverbális kommunikációval. A mutatás, az integetés és az arckifejezések mind a nonverbális kommunikáció példái.

Íme néhány példa a nyelvi és kapcsolódó kognitív célokra gyermeked egyéni fejlesztési tervéhez:

• Gesztusok használata
• Lapozás egy könyvben, miközben a képekre mutat
• Szavak és gesztusok használata a szándékok kifejezésére
• Problémamegoldás
• Eseménysorok megértése (történetek sorrendje, betűk az ábécében)
• Szavak használata és kombinálása kreatív kifejezésekben

Viselkedési és érzelemszabályozás

A gyermek fejlesztési céljai közül ez a terület marad az egyik legnehezebben elsajátítható az autista gyermekek számára. A viselkedési és érzelmi önszabályozás magában foglalja az érzelmek megértését, feldolgozását, érzéseik közvetítését és a nehéz érzelmekkel való megküzdést.

Íme néhány példa a viselkedési és érzelemszabályozási célokra az IEP-ben:

• Megnyugtató tevékenység kérése felindult állapotban
• Érzelmek kifejezése
• A tevékenységek közötti átmenetek megbeszélése
• Mások társas viselkedésének érzékelése és előrejelzése a saját viselkedés önellenőrzése érdekében

Olvass tovább az IEP célokról és az autizmusról

Videómodell-követés és autizmus

A videómodell-követés egy másik olyan terápiás módszer, amelyet az utóbbi időben vezettek be. A módszert azonban először 1982-ben alkalmazta Steinborn és Knapp, akik a viselkedésterápiát tantermi környezettel kombinálva tanítottak közlekedési és gyalogos készségeket autizmus spektrumon lévő gyermekeknek.

Napjainkban a videómodell-követést alapvető módszernek tekintik a szociális készségek fejlesztésére és a beszédkésés megsegítésére autizmus esetén. A terápia most még tovább fejlődött a tükörneuronokkal kapcsolatos tudományos kutatásoknak köszönhetően.

A tükörneuronok olyan szenzomotoros sejtek az agyban, amelyek akkor aktiválódnak vagy lépnek működésbe, amikor…

• Az egyén végrehajt egy cselekvést
• Látja, hogy egy másik ember ugyanazt a cselekvést hajtja végre

Úgy gondolják, hogy az ilyen típusú idegsejtek a társas viselkedéshez kapcsolódnak – különösen az empátiához és az utánzáshoz –, és magyarázatot adhatnak az emberi szociális kognícióra. A tükörneuronok előnyeit kihasználva a szociális készségeket fejlesztő videómodell-követést gyakran alkalmazzák autista gyermekeknél. A Speech Blubs még egy lépéssel tovább viszi a videómodell-követést azáltal, hogy a gyerekekkel szavakat mondat vagy viselkedésformákat és készségeket mutat be. A gyermekednek a videómodell-követés során mindössze annyit kell tennie, hogy megnézi a Speech Blubs videóit, és lemásolja a többi gyermek által bemutatott szót vagy cselekvést.

A Speech Blubs alkalmazás és a videómodell-követés a következő előnyöket nyújtja gyermekednek:

1. Önbizalom a lemásolt feladatok és a beszéd mindennapi életben való alkalmazásához
2. Gyorsabb tanulás annak köszönhetően, hogy látja, amint más gyermekek elvégzik az adott cselekvést
3. A tanult viselkedésformák jobb megjegyzése szórakoztató tevékenységeken és játékokon keresztül

Tudj meg többet a tükörneuronok, a videómodell-követés és az autizmus mögött álló tudományról

Autizmus és beszéd

Az autista gyermekek mintegy 65%-át érintő egyik beszédzavar a beszédapraxia. Bár az apraxiának számos formája létezik, a beszédapraxia közvetlenül befolyásolja a nyelvet, az ajkakat, a szájat és az állkapcsot a tiszta beszédhangok képzésében. Amellett, hogy a szavak nem hangzanak tisztán, ugyanaz a szó minden kiejtéskor máshogy hangozhat, ami következetlen beszédhangokat eredményez. Ha egy gyermeknél kommunikációs zavar jelei mutatkoznak, nehéz lehet megkülönböztetni, hogy a beszédproblémát apraxia vagy autizmus okozza-e. Ezért mindenképpen el kell végezni egy logopédiai vizsgálatot.

Néhány terület, amelyet a logopédus a beszédapraxia diagnosztizálásakor megvizsgál:

• Mássalhangzó- és magánhangzó-hibák – A gyermek minden alkalommal másképp mondhatja ugyanazt a szót.
• Problémák a hangról hangra vagy szótagról szótagra való áttérésben – Ez hosszú szüneteket eredményez a szavak között, és nehézséget okoz a szavak egymásutánjának megismétlésében.
• Szokatlan hangsúlyozás a beszéd bizonyos részein – A gyermek a szó vagy mondat minden szótagját egyformán hangsúlyozhatja, ami „monoton vagy robotszerű” beszédhangzást eredményez.

A beszédapraxia további, diagnózishoz használt tünetei a következők:

• Minimális gagyogás csecsemőkorban
• Nehézségek a hosszú szavak megformálásában és kimondásában
• Ismételt próbálkozások egy-egy szó kiejtésére
• A nem verbális kommunikáció túlzott használata
• Mássalhangzók elhagyása a szavak elején vagy végén
• Nehézségek a szavak megalkotásában

A beszédapraxia felmérése során a logopédus megvizsgálja gyermeked orális-motoros erejét és mozgásait. Ez úgy történik, hogy megkéri a gyermeket, hogy mosolyogjon, mozgassa a nyelvét, nyeljen, vagy nyaljon meg egy nyalókát. A vizsgálat kiterjed a gyermek hallására, az utasítások megkezdésére és az azokra adott válaszokra, valamint a verbális és nem verbális kommunikációs készségekre is.

Hogy segíts gyermekednek a fenti készségekben, íme 7 otthoni beszédfejlesztő gyakorlat, amit még ma elkezdhetsz:

1. Mutass példát szavakkal

Vedd a kezedbe gyermeked kedvenc játékát, tartsd a szád mellé, és mondd ki a játék nevét tisztán és lassan. Ez segít a gyermekednek látni a szájmozgásodat.

2. Találj módot a hangod felerősítésére vagy megváltoztatására

Ez egy nagyszerű módja az oda-vissza utánzás ösztönzésének. Használj egy üres papírtörlő-gurigát vagy egy hangváltoztató alkalmazást a különféle hangok kiadásához.

3. Ajánlj fel két dolgot

Miközben két tárgyat tartasz a szád közelében, mondd ki tisztán a nevüket, és kérdezd meg, melyiket szeretné. Miután gyermeked rámutat vagy kimond egy szót válaszul, ismételd meg a tárgy nevét újra.

Például: „Almát vagy narancsot kérsz?”

Miután a gyermek rámutat vagy kimond egy szót, ismételd meg: „A narancsot kéred.”

4. Vigyél lelkesedést a szavaidba

Változtasd a hangsúlyodat úgy, hogy kiemeled a hangokat a szavak elején és végén. Ez fenntartja gyermeked figyelmét, és segít az utánzásban.

5. Képezz hangutánzó szavakat, hanghatásokat

Alkoss hanghatásokat mesekönyvek olvasása közben vagy a padlón való közös játék (floortime) során.

6. Ismételj „alapszavakat” egyszerű mondatokban

Tartsd az „alapszavakat” egyszerűen, a mondataidat pedig röviden, miközben a kulcsszavak hangsúlyozására összpontosítasz. Ha buborékot fújsz, próbálj ki olyan alapszavakat, mint a „buborék” vagy a „pukk”.

7. Ösztönözd az utánzást dalokkal

Használj zenét, hogy gyermekedet a szájmozgásod utánzására késztesd. Olyan dalok segíthetnek, mint a „Ha jó a kedved, tapsolj egy nagyot” vagy az „Egy kis malac, röf-röf-röf”. Társíts a dalokhoz mozdulatokat és gesztusokat is.

Tudj meg többet az apraxiáról és az autizmusról

Az ASD és a beszédkésés

Amikor egy gyermeknél beszédkésés tapasztalható, a szülők gyakran gondolkodnak azon, hogy vajon ez az autizmus számlájára írható-e. Bár a beszédkésés az autizmus egyik jele lehet, a kettő tünetei nagyon eltérőek. Ha arra gyanakszol, hogy gyermekednél beszédkésés áll fenn, fontos az autizmus diagnosztizálása vagy kizárása a beszédkésés okaként.

A logopédus képes megállapítani, ha gyermeked beszédkéséssel küzd, de autizmust nem diagnosztizálhat. Kizárólag fejlődésneurológus vagy gyermekpszichiáter állapíthatja meg az autizmust. Hogy jobban megértsd a különbséget a beszédkésés és az autizmus között, íme mindkettő jelei és tünetei.

Az autizmus jelei és tünetei:

• Késleltetett beszédfejlődés
• Szemkontaktus hiánya vagy csak rövid szemkontaktus
• Könnyen kiborul a napi rutin apró változásaitól
• Heves reakciók bizonyos hangokra, fényekre, érintésekre, szagokra vagy ízekre
• Nehézségek mások érzelmeinek megértésében
• Szűk körű érdeklődésre vagy csupán néhány tárgyra fókuszál
• Isétlődő viselkedések, például pörgés vagy ringatózás
• 12 hónapos korára nem reagál a nevére
• 14 hónapos korára nem mutat távoli tárgyakra

A beszédkésés jelei és tünetei:

• Egyszerű szavak tisztán vagy tisztátalanul való kimondása 12–15 hónapos korra
• Nem használ nem verbális gesztusokat, például mutogatást és integetést 12 hónapos korára
• 18 hónapos korára a szavak helyett inkább gesztusokat használ a kommunikációhoz
• Nehézségek a hangok utánzásában 18 hónapos korra
• Egyszerű szavak megértése 18 hónapos korra
• Nehézségek az egyszerű kérések megértésében
• 2 éves korára csak utánozza a beszédet vagy a cselekvéseket, de nem alkot önállóan szavakat vagy kifejezéseket
• 2 éves korára bizonyos hangokat vagy szavakat ismételget
• 2 éves korára nem képes használni a nyelvet szükségletei kifejezésére
• 2 éves korára nem tud egyszerű utasításokat követni
• Szokatlan hangszín (rekedt vagy orrhangú) 2 éves korra
• Rövid mondatokban beszél 3 éves korára
• Történetmesélés 4–5 éves korra

Ha többet szeretnél megtudni a beszédkésésről, olvasd el a következő cikket: „Ha a gyermekemnél beszédkésés áll fenn, az azt jelenti, hogy autista?”

Nonverbális autizmus

Bár nem hivatalos diagnózis az autizmus spektrumon belül, a „nonverbális autizmus” kifejezést minden olyan gyermek leírására használják, aki nem használ verbális kommunikációt. A gyermekek nagyjából 40%-a számít nonverbálisnak, és a nonverbális autizmusnak nincs ismert oka. A társadalmi tévhitek a nonverbális autizmust gyakran az alacsony intelligenciával társítják. A nonverbális autizmus azonban nem jelent intelligenciahiányt.

2015-ben a Cambridge-i Egyetem megállapította, hogy az autisztikus vonásokkal rendelkezők nagyobb valószínűséggel választanak karriert a technológia, a mérnöki tudományok, a természettudományok és a matematika területén. Ezek mindegyike magas intelligenciát igényel. Egy másik tanulmány ígéretes eredményeket hozott a nonverbális autista gyermekek jövőbeli verbális kommunikációjára nézve.

A „nonverbális autizmus” kifejezést minden olyan gyermek leírására használják, aki nem használ verbális kommunikációt.

A Center for Autism and Related Disorders 8 és 17 év közötti autista gyermekek adatait vizsgálta. A résztvevők mindegyike nyelvi késéssel küzdött: vagy nonverbálisak voltak, vagy csak egyszerű szavakat és kifejezéseket használtak.

A tanulmány a következő pozitív eredményeket hozta:

1. A résztvevők 70%-a végül egyszerű mondatokban kezdett beszélni
2. A résztvevők 47%-a folyékony beszélővé vált
3. A legtöbb résztvevőnek magasabb volt az IQ-ja, mint korábban gondolták
4. Az ismétlődő viselkedések (ringatózás vagy pörgés) és az intenzív érdeklődési körök nem befolyásolták a nyelvi fejlődést

Tudj meg több információt a nonverbális autizmusról

Módszerek a beszédfejlődés otthoni ösztönzésére

Ha gyermeked nonverbális autizmussal él, a logopédussal való közös munka elengedhetetlen a kommunikáció javításához. Azonban vannak egyszerű dolgok, amelyeket otthon is megtehetsz gyermeked beszédfejlődésének megerősítésére.

1. Fókuszálj a nem verbális kommunikációra

Építs be nem verbális kommunikációt úgy, hogy te magad mutatod meg a gyermekednek. Növeld a szemkontaktust. Bólints vagy rázd a fejed az igen vagy nem kifejezésére. Mutass rá a tárgyakra, amikről beszélsz. Az ilyen nem verbális jelzések elsajátítása növeli gyermeked szükségleteinek kifejezési képességét.

2. Rövidítsd le a mondanivalódat

Ha gyermeked nehezen követi az utasításokat, annak oka lehet a rövid figyelmi idő, és az, hogy a mondataid túl hosszúak. Próbálj az „alapszavakra” összpontosítani, rövidíteni a kifejezéseket, és egyszerűbb szavakat használni. Ez csökkenti a gyermek összezavarodását.

Példa: „Ne állj fel a székre!”

Rövidítsd le ezt a kifejezést erre: „Ülj le, kérlek.”

3. Utánozd a viselkedését!

Játssz a gyermekeddel úgy, hogy lemásolod a hangjait vagy a cselekedeteit! Az utánzás a fejlődés létfontosságú része, és a kutatások szerint előre jelezheti a nyelvi készségek alakulását. Az utánzás előnyei közé tartozik az érzelmek megosztása, a felváltva cselekvés megértése, a figyelem növelése, valamint az, hogy segít a gyermeknek szociálisan nyitni mások felé.

4. Használj vizuális eszközöket!

Sok nem beszélő, autista gyermeknek vizuális segédeszközökre van szüksége a megértés elmélyítéséhez, valamint a vágyaik és szükségleteik kifejezéséhez. Számos olyan alkalmazás létezik, mint a Speech Blubs, amely utánzás révén segíti a beszédfejlődést. A képcserés kommunikációs rendszer (PECS) szintén elengedhetetlen a szükségletek és kívánságok kifejezéséhez egy nem beszélő gyermek számára.

5. Ösztönözd a játékot és a társas interakciót!

A tanulmányok azt mutatják, hogy a gyerekek játékos tevékenységeken keresztül tanulják a legkönnyebben a nyelvet. Próbáljatok meg dalokat énekelni, felváltva játszani vagy finoman birkózni. A játékos tevékenységek legfontosabb része, hogy a gyermekeddel egy szemmagasságban legyél.

6. Hagyj „teret” a gyermekednek a beszédre!

Néha a szülők túl gyorsan válaszolnak a gyermekük helyett, vagy azonnal feltesznek egy újabb kérdést. Ez lehet, hogy nem hagy elég „teret” a gyermeknek a válaszadásra. Még ha egy nem beszélő gyermek csak egy gesztussal válaszol is, az is kommunikáció. Idővel a kérdéseid közötti 15-20 másodperces szünet elvezethet a válaszához.

7. Kövesd a gyermeked érdeklődését!

A legjobb, ha követed a gyermeked érdeklődését, és arra figyelsz, amit éppen csinál. Ha a gyermeked épp Legót borít a padlóra, mondd azt, hogy „borul a Lego”, és csatlakozz a mókához! Ez segít a cselekvés azonosításában, és rövid mondatokkal, valamint „kulcsszavakkal” bővíti a nyelvi készségeit.

További, a nem beszélő autizmussal kapcsolatos tevékenységekért olvasd el a 7 módszer, amellyel segíthetsz a nem beszélő, autista gyermekednek megszólalni című cikket!

A nem beszélő, autista gyermek beszédfejlesztésével kapcsolatos szülői tapasztalatokért olvasd el a 4 módszer, amellyel segíthetsz egy nem beszélő, autista gyermeknek beszélni című cikket!

A PECS és az autizmus

A képcserés kommunikációs rendszer (PECS) egy olyan módszer, amely lehetővé teszi a nem beszélő gyermekek számára a szavak nélküli kommunikációt. Az autizmussal és más fejlődési zavarokkal küzdő gyermekeknek a PECS „hangot” ad ahhoz, hogy kifejezzék szükségleteiket és kívánságaikat. Az 1980-as évek óta a PECS rövid és hosszú távon egyaránt segíti a gyermekeket és a gondozókat a verbális beszéd fejlesztésében.

A kutatások kimutatták, hogy a gyerekek hároméves koruk után értik meg jobban a képeket. Ezért a PECS hároméves kortól ajánlott. Mint minden vizuális eszköznek, a PECS-nek is a verbális beszéd kialakítása a végső célja. Néhány gyermek végigmegy a rendszer mind a hat szakaszán, és elsajátítja a verbális nyelvet. Más gyermekek továbbra is ezt a vizuális segédeszközt használják az egyszerű szükségletek és kívánságok kifejezésére.

A PECS „hangot” ad a nem beszélő gyermekeknek, hogy kifejezzék szükségleteiket és kívánságaikat.

Ahhoz, hogy a PECS rendszer megfelelően működjön, a gyermeknek „szándékos” kommunikátornak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy késztetést mutat a szükségletei kifejezésére. Egy „szándékos” kommunikátor gyermek például kézen fogva vezetheti a felnőttet valamihez, amit szeretne.

Így működik a PECS 6 fázisa:

1. fázis: A kommunikáció tanulása

Ez a fázis segít a gyermeknek abban, hogy képek segítségével fejezze ki a szükségleteit, olyan motiváló tényezők révén, mint egy kedvenc játék. Például: Ha a gyermeked imádja a vonatokat, használj egy játékvonat képét, hogy motiváld őt arra, hogy elcserélje a képet a vonatra.

2. fázis: Kitartás és a képek közötti távolság megtanulása

Az első fázisra épül a második. A gyermek elcseréli a képeket egy-egy szükségletért, de már a távolság áthidalása is szerepet kap. Ez azt jelenti, hogy a gyermeknek távolabbról kell elhoznia egy kártyát egy szükséglet vagy kívánság kielégítéséhez.

3. fázis: Választás

Ez a fázis a döntéshozatalról szól. Két kép jelenik meg, és a gyermeknek rá kell mutatnia arra, vagy át kell adnia azt a kártyát, amelyet választ. Ez a motiváló tényezőkkel működik a legjobban.

4. fázis: Érzések és szükségletek kifejezése

Ez a szakasz a képeket és a szavakat kombinálja rövid mondatokká. A gyermeknek az „Akarom”, a „Szükségem van rá” vagy az „Úgy érzem” kártyákat kell összekapcsolnia a kívánt tárgy vagy érzés képével. Néhány gyermek a PECS rendszerben csak a negyedik fázisig jut el.

5. fázis: Válaszadás a kérdésre

Az 5. fázis a 4. fázisra épít azáltal, hogy kártyákat használ a kérdések megválaszolására. A gyermek egy mondatkártyát kombinál egy képkártyával a válasz megadásához.

6. fázis: Hozzászólás egy kérdéshez

A 6. fázis az 5. fázis kibővítését jelenti, ahol a gyermek véleményt nyilvánít a kérdések kapcsán.

Hogyan szabd személyre a PECS-et a gyermeked számára?

Minden gyermek más. Ezért a PECS-et úgy kell személyre szabni, hogy megfeleljen a gyermeked egyedi szükségleteinek, vágyainak, tetszéseinek és nemtetszéseinek. A PECS személyre szabásához vásárolhatsz előre elkészített képkártyákat, vagy készíthetsz sajátokat is. Ha magad készíted őket, tartsd szem előtt a következő tippeket!

Tippek a PECS személyre szabásához a gyermeked számára:

• Fókuszálj a legfontosabb területekre – Ezek olyan képek, amelyekkel a gyermekednek a leginkább segítségre van szüksége a kommunikációban. Ha a gyermekednek segítségre van szüksége annak kifejezésében, hogy éhes, koncentrálj az éhséget jelző kártyákra! Például: képkártyák, amelyek a reggelit, az ebédet és a vacsorát, vagy a gyermeked kedvenc ételeit ábrázolják.
• Kövesd a gyermeked érdeklődését – A gyermek jobban fog érdeklődni a PECS iránt, ha a kártyákon a kedvenc játékai, ételei, tevékenységei és egyebek szerepelnek.
• Rajzok vagy valódi fényképek – A PECS rajzolt figurákkal vagy valódi képekkel is használható. A legjobb módja annak, hogy lásd, melyikre hogyan reagál a gyermeked, ha elkészítesz néhány kedvenc témát rajzolt és valódi fotókkal is. Ezután figyeld meg, melyikkel kommunikál szívesebben!
• Válaszd ki a PECS elrendezését – Az, hogy hogyan mutatod be a PECS kártyákat, a gyermeked türelmétől, megértési szintjétől függ, valamint attól, hogy készítesz-e napirendet a kártyákkal. Ha napirendet készítesz, azt egy könnyen elérhető helyen kell elhelyezni.

Íme néhány egyéb módszer a PECS kártyák elhelyezésére és tárolására:

• Iratrendező mappában
• Laminálva és kulcskarikával összefogva
• Tépőzáras napirendi táblán
• Kommunikációs könyvben (ez hosszú tépőzáras csíkokat tartalmaz, amelyekkel mondatokat lehet alkotni a képkártyákból)

A PECS személyre szabásával kapcsolatos szülői szemszögért olvasd el a Szabd személyre a képcserés kommunikációs rendszert gyermeked számára című cikket!

Sztimmelő viselkedés

A sztimmelő viselkedés (stimming) az autizmus egyik jele. De azok az egyének is végeznek sztimmelést, akik nem autisták. A sztimmelés bárkinél előfordulhat, aki szorong vagy ideges, és megnyilvánulhat körömrágásban, lábrázásban, ujjropogtatásban és egyebekben. Bár néhány autista személy is végezheti ezeket a gyakori sztimmelő mozdulatokat, az autizmussal élő gyermekeknél a sztimmelés másként néz ki, mert nem képesek abbahagyni.

Egy autista gyermek a következő sztimmelő viselkedéseket mutathatja:

• Előre-hátra ringatózás
• Kézrepkedés
• Ugrálás
• Forgás
• Lábujjhegyen járás
• Isétlődő pislogás
• Tárgyak átrendezése vagy sorba állítása
• Mennyezeti ventilátorok vagy fények bámulása
• Emberek és tárgyak szagolgatása
• Tárgyak nyalogatása vagy dörzsölése
• Szavak és kifejezések ismételgetése

Fontos megjegyezni, hogy egy gyermek egyetlen vagy akár több viselkedést is mutathat, és mindegyiket ismétlődően végzi. Bár a fenti lista tipikus viselkedéseket tartalmaz az autista gyermekeknél, néhány gyermek olyan sztimmelést is végez, amely testi sérülést okozhat.

A testi sérüléshez vezető stimmelő viselkedések közé tartozik:

• Ütlegelés vagy harapás
• A fej ütögetése (falba, tárgyakba)
• Túlzott bőrvakarás
• Sebek vagy hegek kaparása
• Kisebb tárgyak lenyelése

Bár a tudomány nem tudja pontosan, mi okozza a stimmelést az autizmusban, többféle elmélet is létezik erre a viselkedésre:

1. Az érzékszervi rendszer stimulálása vagy megnyugtatása
2. Alkalmazkodás egy ismeretlen környezethez
3. Önmegnyugtatás
4. Frusztráció kifejezése
5. Tevékenységek vagy elvárások elkerülése

Bár a gyermeked stimmelése aggasztó lehet számodra, ezt a viselkedést nem szükséges korlátozni, hacsak nem zavarja a tanulást, nem vezet társas elszigetelődéshez, nem veszélyes, vagy nem okoz komoly nehézséget a család többi tagjának. Ha aggódsz a stimmelő viselkedés miatt, van néhány egyszerű módszer a kezelésére.

https://www.youtube.com/watch?v=PfEExIDkJ8U

Hogyan kezelhető a stimmelő viselkedés:

• Szenzoros játékok – Nyomkodós játékok, szenzoros labdák, formázható játékok, fidget játékok stb.
• Egészségügyi problémák kizárása – Bizonyos egészségügyi problémák, például fejfájás, fülgyulladás és testi fájdalom is kiválthatják vagy felerősíthetik a stimmelést. Beszélj a gyermekorvossal, hogy kizárjátok az egyéb egészségügyi okokat.
• Nyugodt környezet biztosítása – A stimmelés felerősödhet stresszes helyzetekben. Próbáld elkerülni azokat a szituációkat, amelyekben a gyermeked könnyen túlterhelődhet.
• Próbáljátok ki a testmozgást – A kutatások azt mutatják, hogy a fizikai aktivitás oldja a feszültséget, így csökkenti a stimmelést. Emellett stimulációt is nyújt azoknak, akiknek erre a leginkább szükségük van.
• Az érzelmek önszabályozásának tanítása – Ez segít abban, hogy a gyermek az érzelmeit pozitív módon fejezze ki a stimmelés – különösen az önkárosító viselkedés – helyett.

Ha többet szeretnél megtudni a stimmelő viselkedésről, olvasd el az All About Stimming in Autism Kids című cikket.

Egy szülő szemszögéből a stimmelő viselkedésről a Stimming Behavior and Autism című cikkben olvashatsz.

Orális stimmelés

Az autista gyermekeknél megfigyelhető gyakori ismétlődő mozgásokhoz hasonlóan az orális stimmelés tárgyak kóstolgatását, rágcsálását és/vagy lenyelését foglalja magában. Az orálisan stimmelő gyermekek gyakran ruhát, játékokat, papírt, szenzoros labdákat, ceruzákat/tollakat és egyéb élettelen tárgyakat vesznek a szájukba.

Az orális stimmelés során azonban vannak lehetséges veszélyek, amelyekre figyelni kell:

1. A kis tárgyakat lenyelhetik, ami egészségügyi problémákat okozhat
2. A kemény tárgyak rágása fogkárosodáshoz vezethet
3. A tárgyak fulladást okozhatnak

Ha a gyermeked mindent megrág, vannak módszerek a lehetséges veszélyek kezelésére és megszüntetésére.

• Gyakran ellenőrizd a háztartási tárgyakat – Rendszeresen nézd át a játékokat, könyveket és ruhákat, hogy nincsenek-e róluk hiányzó darabok, vagy nem látszanak-e rajtuk rágásnyomok.
• Kínálj rágható harapnivalókat – Az orális szenzoros igények egészséges kielégítésére kínálj rágható finomságokat, például natúr gabonapelyhet, granolát, pattogatott kukoricát, zöldségchipset, sárgarépát, zellert, almát, aszalt gyümölcsöt és gyümölcsszeleteket.
• Próbáljátok ki a rágható ékszereket – Kifejezetten orális szenzoros igényű gyermekek számára készült karkötők, nyakláncok és ceruzavégek is kaphatók.
• Alkalmazz elterelést – Ha a gyermeked olyasmit kezd rágni, amit nem szabadna, tereld át a viselkedést egy „biztonságos” tárgyra, például szenzoros labdára vagy rágható ékszerre.
• Kínálj italokat szívószállal – A szívószállal való ivás segíthet kielégíteni azt az orális szenzoros ingert, amire a gyermeked vágyik.

Az orális stimmelésről bővebben az 5 Management Tips For Oral Stimming című cikkben olvashatsz.

Szenzoros problémák

Az autista gyermekeknél gyakran megjelennek a szenzoros feldolgozási zavar jelei. A szenzoros feldolgozási zavaron belül két típus létezik: a szenzoros elkerülő (túlérzékeny / hiperszenzitív) és a szenzoros kereső (ingerkereső / hiposzenzitív). Bár mindkét típus eltérő tüneteket mutat, a gyermekeknél mindkét típus jellemzői is megjelenhetnek egyszerre.

A szenzoros elkerülő gyermek nehezen dolgozza fel a környezeti ingereket, és könnyen túlterhelődik, ezért túlságosan érzékeny a környezetére. A szenzoros keresőt a környezete nem stimulálja eléggé, ami arra készteti, hogy folyamatosan érzékszervi ingereket keressen.

A szenzoros elkerülő tünetei:

• Elvonják a figyelmét a háttérzajok (amelyeket mások általában észre sem vesznek)
• Kerüli az érintést (ölelést és bújást)
• Ügyetlennek tűnik (nekiütközik dolgoknak)
• Nehezen viseli a hangos zajokat
• Könnyen megijed a hirtelen, hangos zajoktól
• Nagyon válogatós a ruhák terén
• Kerüli a tömeget a hangos zajok vagy a testi érintkezés lehetősége miatt

A szenzoros kereső tünetei:

• Magas a fájdalomküszöbe
• Élettelen tárgyakat rágcsál (orális stimmelés)
• Túl közel áll másokhoz
• Ugrál, szaladgál és nekimegy tárgyaknak
• Nincs tisztában a saját erejével
• Hangos hangokat ad ki
• Stimmelő viselkedést folytat (ringatózás, forgás)
• Érintésen keresztül fedezi fel a világot

Szinesztézia és autizmus

A szinesztézia egy ritka állapot, amely a lakosság mindössze 1%-át érinti. Ez egy olyan neurológiai jelenség, amelynek során egy adott érzék automatikusan kivált egy vagy több másik érzékszervi benyomást is. Bár sokan így születnek, a szinesztézia a későbbi életkorban is kialakulhat. A kezdeti kutatások szerint a szinesztézia genetikailag is öröklődhet.

A szinesztéziás emberek például…

• A „repülőgép” szót mentazöldnek láthatják
• Egy felhőkarcoló képére áfonyaízt érezhetnek
• A kettes számot olvasva piros színt láthatnak

https://www.youtube.com/watch?v=88s6guf9egs

Bár a szinesztézia diagnosztizálására nincs egyetlen konkrét módszer, Dr. Richard Cytowic, a szinesztézia egyik vezető kutatója meghatározott irányelveket dolgozott ki, amelyek segítségével az orvosok megállapíthatják, hogy a gyermek szinesztéziás-e.

A szinesztézia diagnosztikai irányelvei:

• Önkéntelen – Az észlelések nem tudatos gondolkodás eredményei, egyszerűen csak megtörténnek.
• Kivetített – Ahelyett, hogy a színt csak „lelki szemeikkel” látnák, a szinesztéziások a testen kívül, a valós térben érzékelik azt.
• Tartós és változatlan – Az észleléseknek minden alkalommal azonosnak kell lenniük. Például valahányszor meghall egy adott dalt, csokoládéízt érez a szájában.
• Emblematikus/könnyen felidézhető – A szinesztéziás élmény erősebben rögzül az emlékezetben, mint az eredeti inger. Például, ha valaki a „Laura” nevet a lila színnel társítja, később magára a lila színre fog emlékezni, nem pedig a „Laura” névre.

A kutatások ma már összefüggést mutatnak az autizmus és a szinesztézia között. Az autizmussal és szinesztéziával egyaránt élő személyek magasabb szintű szenzoros érzékenységről számolnak be. További kutatások szerint a szinesztézia gyakrabban jelenik meg azoknál az autista személyeknél, akik kiváló emlékezőtehetséggel, művészi vagy matematikai képességekkel, valamint magas intelligenciával rendelkeznek.

Bár a szinesztézia önmagában semmilyen problémát nem okoz a gyermek számára, ha felmerül a gyanúja, érdemes felméretni, hogy jobban megértsd, hogyan látja ő a világot az autizmusa mellett.

Ha többet szeretnél megtudni erről az állapotról, olvasd el az Is There A Link Between Synesthesia And Autism? című cikket.

Ételundor és autizmus

A válogatósság gyakori a gyermekek körében. Az autista gyermekeknél azonban a válogatósság gyakran ételundorrá alakul át. Kutatási eredmények szerint az autista gyermekeknél ötször nagyobb a valószínűsége a szűkös ételválasztéknak, az étkezések alatti hisztiknek és a rituális étkezési szokásoknak. Az Autism Parenting Magazine beszámolója szerint az autista gyermekek gyakran ötféle ételnél is kevesebbre korlátozzák az étrendjüket.

Bár az ételundor és az autizmus pontos oka még nem ismert, a gyanú szerint az étkezéssel kapcsolatos szenzoros nehézségek állnak a háttérben. Az élénk színű ételek túlzott szenzoros ingert okozhatnak, ami miatt bizonyos ételeket – például a paprikát – teljesen elutasíthatnak. Egyes ételek állaga is averziót válthat ki. Egy gyermek például azért utasíthatja el a tésztát, mert nem szereti a nedves tészta tapintását.

Az ételundor komoly kihívást jelent az autista gyermeket nevelő szülők számára. Bár a gyermeked rendkívül válogatós lehet az ételek terén, léteznek olyan módszerek, amelyekkel finoman megismertetheted vele az új ízeket, bővítve az étrendjét.

5 tipp az új ételek bevezetéséhez

1. Ne erőltesd

Ne próbáld meg rávenni a gyermekedet arra, hogy „mindent egyen meg a tányérjáról”. Ez csak még erősebb ételundorhoz vezet. Ehelyett, valahányszor új ételt vezetsz be, egyszerűen hagyd a tányéron, és bízd rá a döntést, hogy megkóstolja-e vagy sem.

2. Ne keverd össze az ételeket

Az összekevert ételek szenzoros túlterhelést okozhatnak. Ez a túlterhelés pedig ételundorhoz és étkezési hisztikhez vezet. Ennek elkerülése érdekében tarts külön minden egyes ételfélét. Ha például tésztát készítesz brokkolival, sajttal és csirkével, tálald külön az egyes hozzávalókat. Ne próbáld meg „elrejteni” az alapanyagokat abban a reményben, hogy a gyermeked nem veszi észre.

3. Kombináld az újat a már bevált kedvencekkel

Mindig társíts egy új ételt a gyermeked valamelyik kedvenc fogásával. Ha például zöldbabot szeretnél bevezetni, párosítsd a kedvencével, mondjuk csirkefalatkákkal. Így megadod neki a választási lehetőséget, hogy eszik-e a zöldbabból vagy sem, miközben biztosítod, hogy egyen is valamit az étkezés során.

4. Egyél te is ugyanabból az új ételből

Az autista gyermekek a látottak alapján tanulnak a leghatékonyabban. Mutasd meg a gyermekednek, hogy az új étel finom, azzal, hogy te magad is eszel belőle. Idővel látni fogja, hogy újra és újra megeszed ezt az ételt, és előbb-utóbb talán ő maga is megkóstolja.

5. Engedd neki felfedezni az ételt

Ahelyett, hogy tiltanád a gyermekednek, hogy játsszon az étellel, inkább bátorítsd rá! A szenzoros nehézségekkel küzdő gyermekeknél a játék a kulcs az új ételek bevezetéséhez. Engedd meg neki, hogy megkóstolja, megszagolja és megérintse az ételt, hogy hozzászokhasson.

Olvass tovább az ételundorról és az autizmusról

Források, könyvek és magazinok az autizmusról szülőknek

Autism Parenting Magazine

Az autista gyermekeket nevelő szülők első számú forrása, az Autism Parenting Magazine, nemrég felvett minket a Hasznos linkek rovatába! Valódi megtiszteltetés elismerést kapni ettől az elismert szakmai orgánumtól, amely segít eligazodni és boldogulni az autizmus spektrumon lévő gyermekek szüleinek. Ha még több információt szeretnél arról, hol találhatsz forrásokat e kihívást jelentő állapot kezeléséhez, nézd meg a következő cikket is: Autism Resources for Parents – The Ultimate New Guide.

INGYENES, professzionális PECS kártyák és képek

Professzionális, nyomtatható és testreszabható PECS kártyák.

National Autism Resources

Keress forrásokat a szenzoros eszközökhöz és az osztálytermi munkához.

Autism Speaks

Vezető szaktekintély minden, az autizmussal kapcsolatos információ terén.

Összegzés

Az autizmus spektrumzavar összetett diagnózis. Nincs egyetlen konkrét oka a kialakulásának, és minden gyermeknél egészen más tünetek és súlyossági fokok figyelhetők meg. Ez sokszor komoly kihívást jelent az autista gyermeket nevelő szülőknek.

Az autista gyermekeknek több időre van szükségük ahhoz, hogy a saját tempójukban fejlődjenek az orvosok, a terápia, a megfelelő eszközök, valamint egy olyan szerető és türelmes szülő segítségével, mint amilyen te is vagy! Ha úgy gondolod, hogy a gyermeked autista lehet, a korai diagnózis kulcsfontosságú. Minél hamarabb felismerik és diagnosztizálják az autizmus jeleit és tüneteit, a gyermeked annál előbb kaphatja meg a szükséges terápiát a kibontakozáshoz és a benne rejlő lehetőségek maximális kiaknázásához!