Dadogás kisgyermekkorban – 7 dolog, amit senki sem mond el neked

A cikk tartalma

• Mindannyian átmegyünk a dadogás NORMÁLIS időszakain
• Honnan tudhatom, mi a különbség a normális és a nem normális dadogás között?
• A dadogás okai
• Mikor forduljak logopédushoz?
• Milyen segítség érhető el?
• Gyakorlatok a folyamatos beszéd elősegítésére

A beszéd folyamatosságának zavara, más néven a dadogás, az alábbi szokatlan jelenségekkel járhat:

A dadogással küzdő gyermekeknél és felnőtteknél olyan arc- és testmozdulatok is megjelenhetnek, amelyek a megszólalás nehézségéhez társulnak. Ez lehet egészen apró dolog, például hogy véletlenszerű pillanatokban elnéznek a beszélgetőpartnertől, de akár szélsőségesebb is, mint a comb csapkodása vagy valamelyik testrész rángása.

Mindannyian átmegyünk a dadogás NORMÁLIS időszakain

Már egészen kicsi kortól kezdve átélünk teljesen természetes dadogós időszakokat. A gyerekeknél ez a folyamatossági zavar leggyakrabban óvodáskor körül jelentkezik. A felnőttek is gyakran szúrnak be olyan szótagokat beszéd közben, mint az „öhm”, „öö”, és időnként megismételnek hangokat, szavakat vagy kifejezéseket. Ahogy a gyermek nő és fejlődik, ezek a nem folyamatos beszédű időszakok maguktól megszűnnek.

https://www.youtube.com/watch?v=qsaIk1BaWSM

Nézz meg néhány példát a természetes ismétlésekre, amelyeket a gyerekek használnak beszéd közben.

Honnan tudhatom, mi a különbség a normális és a nem normális dadogás között?

A dadogás jellemzően 2 és 5 éves kor között kezdődik, és a kisfiúknál gyakrabban fordul elő, mint a kislányoknál (Healthtouch, 2000).

A normális beszédfolyamatossági zavarral küzdő gyermeknél a következő viselkedések figyelhetők meg:

A gyermeknél fennállhat a dadogás kialakulásának kockázata, ha a következő viselkedéseket tapasztalod:

https://www.youtube.com/watch?v=PiBVt54aeeI

Négyből egy gyermeknél megjelenik valamilyen dadogási minta a nyelvi fejlődés során. Ez nem jelenti azt, hogy érdemes figyelmen kívül hagyni, hiszen a probléma korai kezelése segíthet a megoldásában.

A dadogás okai

Bárcsak azt mondhatnám, hogy PONTOSAN tudjuk, mi okozza a dadogást, de valójában nem. Ez a beszéd- és nyelvi zavarok egyik legkevésbé feltárt területe. Az orvosok sem értenek egyet egyetlen konkrét okban, sőt úgy vélik, több különböző tényező együttesen vezethet a dadogás megjelenéséhez. A lehetséges elméletek közé tartoznak:

Mikor forduljak logopédushoz?

Szülőként folyamatosan figyeljük a gyermekünket, és folyton azon töprengünk: vajon ez normális? Miért csinálja ezt? Baj van? BÍZZ. A. MEGÉRZÉSEIDBEN!

Ha úgy érzed, hogy gyermekednek nehézségei vannak a beszéddel, figyeld meg, hogyan kommunikál a környezetében lévő különböző emberekkel.

Másképp beszél a kortársaival, mint a pedagógusával? Akkor dadog a gyermeked, amikor úgy tűnik, nagy stressz éri?

Egy idő után észre fogod venni, ha a beszéd akadozása következetes mintát követ. Ne habozz felkeresni a szakszolgálatot, vagy kérni egy független szakértői vizsgálatot! A problémák korai kezelése megakadályozhatja, hogy a gyermek szociálisan vagy a tanulmányaiban lemaradjon (ASHA, 2006).

Milyen segítség érhető el?

Az első szakember, akihez fordulhatsz, a logopédus. Ennek a szakembernek rendelkeznie kell a megfelelő szakirányú diplomával és képesítésekkel (az Egyesült Államokban az ASHA és az adott állam akkreditációjával, valamint mester- vagy doktori fokozattal).

A Speech Blubs alkalmazásban szintén remek információkat, stratégiákat és gyakorlatokat találsz, amelyeket már otthon is elkezdhetsz alkalmazni, amíg szakemberhez juttok!

Gyakorlatok a folyamatos beszéd elősegítésére

Mint mindig, most is bátran keress meg, ha további aggályaid vagy kérdéseid lennének gyermeked beszédfejlődésével kapcsolatban. Töltsd le a Speech Blubs alkalmazást, és próbáld ki a játékos feladatokat, amelyek segítenek gyermekednek leküzdeni a dadogást!

Források