Segíts a dadogó gyermekeknek leküzdeni a csúfolódást és a bántalmazást

A praxisomban általában olyan diákok fordulnak meg, akik kognitív nehézségekkel, auditív vagy nyelvi feldolgozási zavarral, autizmussal, figyelemhiányos zavarral küzdenek, vagy éppen dadognak. Két évvel ezelőttig alig volt a praxisomban olyan diák, akinél megjelentek volna a dadogás jelei. A karantén előtt viszont már hatan voltak!

Amikor ilyesmi történik, mindig felmerül bennem a kérdés: miért? Mi történik a gyerekeinkkel, amitől dadogni kezdenek? Jártak valaha terápiára a középiskola előtt?

Új kutatás

A Purdue Egyetemen zajló új tanulmány a dadogás hatásait vizsgálja – különös tekintettel a kortárs bántalmazásra és csúfolódásra –, valamint ezen tényezők gyermekek mentális egészségére és jóllétére gyakorolt következményeit.

William Murphy, aki több mint két évtizede dolgozik a logopédia fejlesztésén a Purdue Egyetem Bölcsészettudományi Karának Beszéd-, Nyelv- és Hallástudományi Tanszékén, egy 110 oldalas könyvet írt (ára 8 dollár). A kiadványt a múlt hónapban finanszírozta és adta ki a National Stuttering Association, amely a világ legnagyobb dadogóknak szóló önsegítő szervezete.

A könyvben külön fejezetek szólnak a szülőknek, pedagógusoknak, logopédusoknak és a dadogó gyermekeknek. A könyv megvásárolható a National Stuttering Association-től a (800) 937-8888-as telefonszámon vagy a katalógusuk weboldalán keresztül.

A szülők úgy segíthetnek a legtöbbet, ha beszélgetnek gyermekükkel a zaklató magatartásról. A könyvben felvázolt szülői teendők közé tartozik többek között az is, hogy a gyermekkel közösen kidolgozzanak egy tervet a bántalmazó helyzetek kezelésére.

https://www.youtube.com/watch?v=OJ2o3OF_XP0

Ezt követően a szülők elgyakorolhatják a gyermekkel, hogyan reagáljon a bántalmazóra, vagy segíthetnek észben tartani neki, hogy menjen oda egy baráti társasághoz, illetve maradjon egy tanár vagy más felnőtt közelében.

William Murphy szerint a pusztán a dadogással való foglalkozás nem elegendő a gyermek megsegítéséhez. A szülőknek és a szakembereknek foglalkozniuk kell azokkal a negatív érzésekkel és gondolatokkal is, amelyek akadályozhatják a gyermeket abban, hogy sikeres legyen.

Például előfordulhat, hogy a gyermek beszédfolyékonysága javul, mégis olyan negatív gondolatai maradnak, mint: „Miért pont én?” vagy „Miért nem tudok egyszerűen csak simán beszélni?” Ezek az érzések csak tovább romlanak, ha egy osztálytárs kineveti őt, vagy valami bántót mond rá.

A beszédfolyékonysági nehézségekkel küzdő diákjaim többségénél a probléma már felső tagozatos koruk óta fennáll.

Néhányan jártak terápiára, másokat a haladás hiánya miatt elbocsátottak, és voltak olyanok is, akik soha nem jártak logopédusnál, amíg nem találkoztak velem. Mindannyian fiúk.

Az egyik diákom

Van egy diákom, akinek rengeteg dühkitörése volt, könnyen gurult méregbe, és évről évre több tantárgyból is megbukott. Amikor dadogó diákokkal dolgozom, mindig a lelki tanácsadás megközelítését is alkalmazom, mert a kemény külső mögött általában sokkal több minden rejtőzik.

Ennél a konkrét diáknál RENGETEG minden zajlott a háttérben. Bár jelenleg nem bántják a többiek, a beszédfolyékonyság mellett számos érzelmi problémával is foglalkoznunk kell. Ezek a kérdések leginkább a körül forognak, hogy ér-e valamit, és megérdemli-e a boldogságot az életben.

Nagyon nehezen beszél az érzéseiről, különösen azért, mert úgy érzi, ettől gyengének tűnne.

Minden alkalommal 15 percet szánunk a tanácsadó jellegű kérdések megbeszélésére, a foglalkozás másik felében pedig a dadogást enyhítő technikákra és stratégiákra összpontosítunk.

Amikor nyitott, és hajlandó válaszolni a tanácsadó kérdésekre, a beszédfolyékonysága látványosan javul! Eljutottunk arra a pontra, hogy szinte egyáltalán nem dadog. Ez közvetlenül egybevág az említett kutatás és tanulmány megállapításaival!

Nagyon bízom benne, hogy mire leérettségizik, felismeri az érzései és gondolatai kifejezésének fontosságát, és a középiskola után is igénybe veszi majd a szükséges segítséget!

Tipp szülőknek

Ha gyermekednél a beszédfolyékonysági nehézség jeleit tapasztalod, kérlek, fordulj logopédushoz. Emellett kiegészítő lelki tanácsadásra is szükség lehet, hogy a nehézség minden aspektusát kezelni tudjátok!

A tanácsadás nem biztos, hogy csak a gyermeknek szól – lehet, hogy családközpontú megközelítésre van szükség! Kérlek, légy nyitott, és ne feledd, hogy mindez a gyermeked beszéd- és nyelvi nehézségeinek leküzdését segíti, még akkor is, ha ez időnként kényelmetlen érzésekkel jár számodra!