Hogyan tanítsuk meg a történetek elemeit a gyerekeknek?

Mielőtt a gyerekek használni tudnák egy történet legfontosabb elemeit, magabiztosan fel kell ismerniük az egyes részeket. 

Mik is pontosan egy történet összetevői? A munkám során nagyon szorosan együttműködöm magyartanárokkal, és azt vettük észre, hogy akkor érjük el a legnagyobb sikert, ha az összetevőket két csoportra osztjuk. Az első csoportba a történet alapelemei tartoznak, amelyeket általában az általános iskolásoknak tanítunk, míg a második csoport a bonyolultabb elemeket foglalja magában, amelyeket a haladóbb diákok sajátítanak el. 

Bár középiskolásokkal foglalkozom, sokaknak még nem tanították meg a történetek legfontosabb alapelemeit, így egy alapvető bevezetésre van szükségük ahhoz, hogy fogalmazásokat és írásbeli feladatokat tudjanak készíteni. 

A történetek 5 alapeleme

1. Helyszín és idő (Környezet) – Ez nemcsak a történet fizikai helyszínére utal, hanem arra a korszakra vagy időszakra is, amikor játszódik. Lényegében ez a történet „holja és mikorja”. 
2. Szereplők – A történet típusától függően a szereplők általában emberek vagy állatok. Ők viszik előre a történetet, ők jelentik a cselekmény „kijét”. 
3. Cselekmény – A cselekmény a történetben történő események láncolata. Részei a bevezetés, a bonyodalom kezdete, a tetőpont, a megoldás kezdete és a lezárás. Ez a történet „mije”. A legtöbb történet elején van egy probléma, a végén pedig megszületik a megoldás. 
4. Konfliktus – A konfliktus a történetben rejlő probléma. Nincs konfliktus = nincs történet. Még a mesekönyvekben is van egy probléma, amit a szereplőknek meg kell oldaniuk. A konfliktus megteremtése adja meg a szereplők célját, a „miértjét”. 
5. Tanulság / Téma – Talán ez a történet legösszetettebb eleme, és a legtöbb diáknak nehézséget okoz a felismerése. A téma a történet általános üzenete. Az, amit a szerző szeretne, hogy megtanulj belőle. 

A történetek haladóbb elemei

Amint a diákok megértették a fent említett alapelemeket, továbbléphetnek az összetettebb elemekre. Ezekkel a fogalmakkal bármilyen életkorban lehet foglalkozni, a legtöbb gyermek azonban legalább az 5. osztályig nem látja át őket mélyebben. Ezek az elemek a következők:

1. Nézőpont – A nézőpont azt jelenti, hogy ki meséli el a történetet. Ez lehet egyes szám 1., 2. vagy 3. személyű. Vajon váltakozik a narrátor személye? A Frankenstein című regényben a nézőpont három különböző szereplő között váltakozik.
2. Hangnem – A hangnem a történet alaphangulata. Sötét és baljós, vagy vidám és örömteli? Egy írásmű hangnemét a szóhasználat, az irodalmi eszközök, a nyelvtan, a ritmus és a rímek határozzák meg. 
3. Stílus – Sok tekintetben kapcsolódik a hangnemhez: a stílus a szerző egyedi, sajátos hangja, amely szintén megmutatkozik a szóválasztásban, a cselekményvezetésben, a mondatszerkezetekben és egyebekben. Az író személyes stílusa nagymértékben hozzájárul a mű hangneméhez.
4. Hangulat – Ez arról a hatásról szól, amelyet az író az olvasóban kelt, és arról, hogyan idézi ezt elő a nyelvhasználatával.

Miért fontosak a történet elemei?

Számos oka van annak, hogy a diákoknak magabiztosan fel kell ismerniük a történet elemeit; ezek közül nem elhanyagolható a mélyebb szövegértés és az irodalom valódi élvezete. Annak megértése, hogyan épül fel egy történet, elengedhetetlen ahhoz, hogy a diákok a szövegértés legmagasabb szintjét érjék el. Ezenkívül egy olyan viszonyítási alapot is nyújt a gyerekeknek, amely nagyban segíti a felidézést. Ez gyakran rendkívül fontos, különösen a dolgozatoknál és vizsgáknál, de az előnyei a magyarórán kívüli tantárgyakban is egyértelműek. 

A jó történetmesélésben összeálló különböző elemek ismerete a diákok saját íráskészségét is fejleszti. Segít rendszerezni a gondolataikat, és ügyesen összefonni saját történeteik szálait. Ez még egy tapasztalt írónak sem kis feladat, nemhogy egy kezdőnek!

Hogyan tanítsuk meg a történet szerkezetét?

Vizuális gondolattérképek és rendszerezők

Imádom a gondolattérképeket és vizuális rendszerezőket! Egy egész mappányi különböző típusú lapom van belőlük, amit szétoszthatok a diákjaim és a tanárok között. Ez egy egyszerű módja annak, hogy segítsünk a gyerekeknek rendszerezni az információkat, és biztosítsuk, hogy egy fogalmazás megírásakor minden szükséges elem a helyén legyen.

Történettérképek

A történettérképek segítségével a diákok vizuális formában rendszerezhetik a történet elemeit, ami elősegíti a mélyebb megértést. A gyerekek átvizsgálják a kijelölt szöveget, és kigyűjtik az egyes elemekhez kapcsolódó információkat. Ezeket az adatokat aztán feljegyezhetik a saját történettérképükre. A történettérképek könnyen differenciálhatók, mivel a tanár kiválaszthatja a diákok életkorának és képességeinek leginkább megfelelő elemeket. Kezdetben érdemes tapasztalatot szerezni az alapelemek felismerésében egyszerű történetek – például tündérmesék – segítségével, mielőtt rátérnének a változatosabb elemeket felvonultató, összetettebb szövegekre.

Olvass, dobj és mesélj újra!

Ez az egyszerű tevékenység szórakoztató módja annak, hogy a diákok csoportosan átismételjék a nemrég elolvasott anyagot. A játék úgy kezdődik, hogy egy diák dob a dobókockával. A dobott szám megfelel a történet egy-egy eleméhez tartozó kérdéssornak. Ha például a diák 3-ast dob, az a helyszínre és időre vonatkozó kérdésnek felel meg, mint például: Hol és mikor játszódott ez a történet? A diák ezután a lehető legrészletesebben válaszol, hivatkozva a szövegre. Ez a feladat könnyen differenciálható a kérdések számának és nehézségének növelésével, valamint a bevont elemek körének bővítésével. Akár több kérdés is tartozhat egy-egy elemhez.

Húzz egy elemet!

Ez a gyakorlat kiválóan működik pármunkában. Minden diáknál van egy példány a történetből. A különféle történetelemeket (szereplő, helyszín, hangulat, hangnem stb.) kártyákra írjuk fel. A diákok felváltva húznak egy kártyát, ügyelve arra, hogy a társuk ne lássa, melyik elemet választották. Ezután fel kell olvasniuk egy rövid részletet a történetből, amely ahhoz az elemhez kapcsolódik. A párjuknak meg kell próbálnia kitalálni az adott elemet. Ha sikeresen azonosította a történetelemet, ő következik a kártyahúzásban.

Történetgrafikon

Ez a feladat a cselekmény alegységeinek ábrázolására a legalkalmasabb, mint például: expozíció (bevezetés), a cselekmény kibontakozása, konfliktus, hanyatló cselekmény, tetőpont és megoldás. A történetgrafikon egy egyszerű grafikonként működik, ahol a fenti elemek az x-tengelyen szerepelnek a szövegben való időrendi megjelenésük szerint. Az y-tengely az izgalmi szintet jelképezi: a legdrámaibb pontok magasabban helyezkednek el. A diákok minden elemhez bejelölik ezeket a pontokat. Például a történet bevezetése (amely általában a helyszín bemutatását, a szereplők megismertetését foglalja magában) meglehetősen alacsony izgalmi szintre kerül, majd az izgalom fokozatosan emelkedik a tetőpontig, mielőtt a megoldás során kissé visszaesne.

Itt még többet megtudhatsz arról, miért fontos az olvasás és a könyvek az óvodásoknak!