Várjak, amíg a kétévesem magától elkezd beszélni?

Az orvos azt mondta, hogy a kétévesed előbb-utóbb megszólal majd, de te mégis aggódsz. Egy beszélgetés magában foglalja a szándékot, a hangképzést és a megértést is.

A cikk tartalma

• A beszédfejlődési késést befolyásoló tényezők 
• • Gyermeknevelés többnyelvű családban
  • Túlzott tévézés
  • Kevés társas interakció
• Mit tegyek, amíg várom a gyermekem első szavait? 
• • Lépj vele kapcsolatba! Beszélgessetek! 
• A dajkanyelv (gyermekhez intézett beszéd) jellemzői

Ha már a születése előtt sokat beszéltél a babádhoz, sokkal hamarabb megérti majd a nyelvet, mint ahogy beszélni kezd. Az érthető beszédhez a tüdőből kiinduló légzéskontrollra van szükség, amely áthalad a garaton a hangképzéshez, majd a száj- és orrüregen át formálódik hangokká. Ez rengeteg fizikai munka egy kétéves számára, aki korábban még soha nem ejtett ki egyetlen szót sem.

A megkésett beszédfejlődés hátterében általában a még fejlődésben lévő beszédszervek és/vagy az elhangzott hangok és szavak hosszabb feldolgozási ideje áll.

Ha szakember segítségére vagy kivizsgálásra van szükségetek, a te döntésed, hogy vársz-e, még akkor is, ha az orvosod ezt javasolja – elvégre csak idő kérdése, hogy a gyermeked beszélni kezdjen. A totyogók beszédfejlődése minden gyermeknél más és más, úgyhogy ne aggódj.

A beszédfejlődési késést befolyásoló tényezők 

Mielőtt rátérnénk arra, hogyan segítheted otthon a gyermeked beszédét, vegyünk sorra néhány olyan tényezőt, amely a hosszabb válaszidő és az általános megkésett beszédfejlődés hátterében állhat. 

Gyermeknevelés többnyelvű családban

Ha otthon több nyelven beszéltek, a nyelvfeldolgozás összetettebb és hosszabb folyamat. Egy kétnyelvű gyermeknek több időre van szüksége az információk feldolgozásához, mint egy egynyelvűnek, így az első szavak vagy mondatok általában később jelennek meg. De ne csüggedjetek, többnyelvű családok! Valójában rengeteg kognitív előnnyel jár, ha valaki egynél több nyelvet beszél: ilyen például a hatékonyabb feladatváltás, a multitasking, a jobb kreativitás és még sok más!

Érdekes módon a kétnyelvű gyermekek nem keverik össze egymással a nyelveket, hanem különálló, önálló rendszerekként értelmezik őket. 

Túlzott tévézés

Számos tanulmány kimutatta, hogy a tévézés alig segíti a nyelvtanulást a 2 év alatti gyermekeknél. Az élő interakcióhoz képest a televízióból történő nyelvelsajátítás messze a gyengébb megoldás.

Jim, egy siket szülők halló gyermekeként rengeteg időt töltött tévénézéssel, mivel ez jelentette számára a legfőbb kapcsolatot az angol nyelvvel. Majdnem 4 éves korára nemcsak elmaradt a beszéde a korához képest, de alig tudta, hogyan kell a szavakat nyelvtanilag helyes mondatokká összefűzni. Mondatai így hangzottak: This is how plane; I want that make; House chimney my house chimney (Saxton, 2018; Sachs, Bard, & Johnson 1981).

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) szerint 2 éves kor alatt egyáltalán nem ajánlott a tévézés, 2 éves kor felett pedig napi legfeljebb 2 óra javasolt. Az utóbbi korosztály számára a lassabb tempójú műsorok, mint a Szezám utca vagy a Blue's Clues ajánlottak, mivel ezek a problémamegoldó készségek, a történetértés és a mintafelismerés fejlesztésére összpontosítanak.

A Speech Blubs alkalmazás is ebbe a kategóriába illeszkedik: ez egy hangvezérelt logopédiai alkalmazás, amely tele van szórakoztató, szakértők által jóváhagyott gyakorlatokkal, amelyek célja a gyermek általános nyelvi készségeinek fejlesztése. 

Mit tegyek, amíg várom a gyermekem első szavait? 

Lépj kapcsolatba vele! Beszélgessetek! 

A természet már elvégezte a maga feladatát: az emberi agy veleszületett módon nyitott a nyelv elsajátítására. Ahhoz azonban, hogy ezt a képességet maximálisan kihasználjuk, a beszéd és a társas érintkezés elengedhetetlen.

A szülőktől és másoktól hallott nyelv az az üzemanyag, amely beindítja ezt a gépezetet, és amelynek végeredménye az érett nyelvtudás.

Matthew Saxton (2018)

Amint azt Jim esete is mutatja, a nyelvi bemenet (input) önmagában nem elegendő a gördülékeny beszédhez. Énekeltél már valaha úgy egy dalt, hogy közben rájöttél, fogalmad sincs, mit jelentenek a dalszöveg szavai? Ugye! Az inputot interakcióval kell ötvözni. Az interakción keresztül gyakoroljuk ugyanis a szándékaink szavakba öntését.

A kutatások szerint minél interaktívabbak és beszélgetősebbek a szülők a gyermekeikkel, annál könnyebben sajátítják el a kicsik az összetett nyelvtant és a beszédfeldolgozást. Ez az előny abból származik, hogy a szülők gazdag szókincset, összetett mondatokat és ötleteket használnak otthon, a gyermekkel folytatott mindennapi beszélgetések során. Ezért érdemes a gyermekeddel beszélgetni, még a dolgozó anyukák és apukák rohanó mindennapjaiban is.

Mit tehetsz most rögtön?

Íme néhány ötlet, amivel támogathatod a gyermeked nyelvi fejlődését. 

1. Gyakoroljátok rendszeresen az üdvözlést! „Jó reggelt!”, „Jó éjszakát!”, „Szia!”, „Viszlát!” Kérd meg a gyermekedet, hogy hozzon oda neked valamit, miközben rámutatsz a tárgyra. Mindig dicsérd meg egy kicsit, ha sikerrel jár! 
2. Próbálj választ kicsalni belőle lelkesítő kérdésekkel! „Szeretnél menni a játszótérre?”, „Kérsz almalevet?” Ha az érzelmeire is hatsz, idővel egy-egy szavas válaszokat is kaphatsz, mint például: „Játszó!” vagy „Lé!”. 
3. Beszélj az „itt és most”-ról! A gyerekek sokkal jobban tanulnak, ha az adott tárgy a látóterükben van. „Nézd! Egy vonat.” 
4. Bár a tévézést igyekszünk korlátozni, a gyerekek imádják, ha mások is érdeklődnek a kedvenc lassú folyású meséik iránt. Ez remek alkalom a kötődésre és a beszélgetésre. Megtanulhatod a főcímdalt, érdeklődést mutathatsz a cselekmény iránt, rámutathatsz a képernyőn látható dolgokra és megnevezheted őket, sőt rácsodálkozhatsz az izgalmas jelenetekre. A gyermeked ezt nagyon élvezi majd, és utánozni fog, hogy felkeltse a figyelmedet az általa érdekesnek talált dolgokra. Ugyanez érvényes a közös könyvolvasásra és a játékra is. 
5. Ösztönözd a többi gyerekkel való közös játékot! Az átlagos kisgyermek 2 éves kora körül kezd barátkozni. A vele egykorúaknak hasonló az érdeklődési körük. A közös játék kommunikatívvá válik, és magában foglalja a megfigyelést, az utánzást és az együttműködést. 
6. Végezetül: beszélj a gyermekeddel úgy, mint bárki mással! Beszélgessetek mindenről, ami közvetlenül kapcsolódik hozzá: „Ki készen áll a fürdésre?”, „Éhes vagy?”, „Együnk egy kis pizzát!”, „Idehoznád a cipődet?”, „Segítesz ma autót mosni?”, „Eljössz velem a boltba?”, „Fel tudod venni a zoknidat egyedül?”, „Hűha, sikerült!”, „Ügyes vagy!” és „Pacsi!”

A dajkanyelv (gyermekhez intézett beszéd) jellemzői

Különböző emberekkel más-más módon beszélünk. Gondolj csak arra, hogyan beszélnél egy leendő főnökkel egy állásinterjún. Most hasonlítsd össze ezt azzal, ahogyan egy közeli barátoddal, a pároddal vagy a testvéreddel társalogsz. Nagy valószínűséggel mindegyikhez más hangnemet használsz. Ugyanezt tesszük akkor is, amikor csecsemőkhöz és kisgyermekekhez szólunk. Ezt a beszédmódot dajkanyelvnek, vagyis gyermekhez intézett beszédnek (CDS) nevezzük. 

A dajkanyelv dinamikusan változik. Ahelyett, hogy merev lenne, a szülők tudat alatt finomhangolják és módosítják ezt a hangnemet, ahogy a gyermek cseperedik és fejlődik a nyelvtudása. A dajkanyelv változásai finomak és nehezen észrevehetők, ám a mindennapos apró alakítások révén a szülők végül fokozatosan eljutnak a felnőttekhez intézett beszédig, amint a gyermek elér egy bizonyos érettségi szintet vagy életkort. 

A dajkanyelvben lassabban beszélünk, megemeljük a hangszínünket, eltúlozzuk a hangsúlyokat, és erőteljesebben fejezzük ki az érzelmeinket. Bár a dajkanyelv nem feltétlenül szükséges a nyelv elsajátításához, mégis segíti a jobb beszédértést, valamint annak felismerését, hogy a hangsúly, a hangmagasság, az időtartam és a hangerő miként fejez ki érzelmeket, és segít megkülönböztetni a kérdéseket az utasításoktól és a kijelentő mondatoktól. 

Ne aggódj, a totyogód hamarabb beszélni kezd majd, mint gondolnád! Ha bármilyen kétséged merül fel, fordulj bátran logopédushoz, és vizsgáltasd meg a gyermekedet. Emellett gyakoroljatok a Speech Blubs alkalmazással, hogy elsajátítsátok az első hangokat és szavakat!

Források:

• Saxton, M. (2018). Child Language: Acquisition and Development. SAGE Publications Ltd. 
• Strunk, S. J. D., Bard, B., & Johnson, M. L. (1981). Language Learning with Restricted Input: Case Studies of Two Hearing Children of Deaf Parents. Cambridge University Press.