Esettanulmány: végig a tévézés volt a probléma

2019 márciusában beutaltak hozzám egy hároméves kisfiút. Az óvónője aggódott a beszéd- és nyelvi fejlődése miatt. Beszéltem az édesanyjával, aki szintén észrevette már kétéves korában, hogy a beszéde nem teljesen a korának megfelelő. Érdeklődött szakembereknél, de azt mondták neki, hogy majd kinövi. Sajnos nem nőtte ki, és a beszéd- és nyelvi nehézségei csak súlyosbodtak.

Amikor felmértem a kisfiút, azonnal feltűnt, hogy súlyos beszédproblémái vannak. Gyenge hangminőséggel és hangerővel, minimális légzéstámogatással beszélt, annak ellenére, hogy a beszédképzéshez szükséges szerveiben nem volt semmilyen rendellenesség. Ez hátrányosan befolyásolta a beszédhangok tiszta ejtését, és azt, hogy megértsék őt.

A nyelvi fejlődését vizsgálva megállapítottam, hogy mind a beszédértése (receptív nyelv), mind a kifejezőkészsége (expresszív nyelv) terén elmaradás mutatkozik. Még a következtetések levonása és a nyelv társas helyzetekben való megfelelő használata is nehézséget okozott számára, miközben a hallása ép volt, és más nyilvánvaló fejlődési elmaradása sem volt.

Amikor leültem az édesanyával megbeszélni a felmérés eredményét, elmesélte, hogy a kommunikációs nehézségek közül a legfrusztrálóbb az utasítások követésének hiánya és a rendkívül szegényes szókincs, ami miatt a kisfiú dührohamot kapott, ha nem értették meg. Az anyuka teljesen tanácstalan volt. A születési körülmények, a kórtörténet és a családi háttér mind teljesen rendben voltak, így nem értette, mi okozhatta ezt a beszéd- és nyelvi késést.

A valódi ok

A felismerés akkor jött el, amikor rákérdeztem a kisfiú napirendjére. Az anyuka elmondta, hogy a kisfiú nagyjából napi három órát tévézik az ovi után, és néha csak este tíz órakor kerül ágyba. Azonnal tudtam, hogy nagy valószínűséggel ez áll a bajok hátterében.

A terápia részeként arra kértem az édesanyát, hogy hétköznapokon egyáltalán ne engedje tévézni a gyermeket, és ezt az időt töltsék inkább beszéd- és nyelvi fejlesztő tevékenységekkel. Egy hónap után már szemmel látható, három hónap után pedig döbbenetes javulást tapasztaltunk. Az év végére a beszéd- és nyelvi fejlődése elérte az életkorának megfelelő szintet, és befejezhette a logopédiát.

Strukturált képernyőidő a Speech Blubs segítségével

Töltsd le a Speech Blubs alkalmazást, és használd a strukturált képernyőidőt a fantasztikus, kommunikációközpontú foglalkozásainkhoz!

A strukturálatlan képernyőidő káros a gyermeked beszéd- és nyelvi fejlődésére

Ez az eset valóban rávilágított arra, milyen negatív hatással lehet a strukturálatlan képernyőidő a gyermek beszéd- és nyelvi fejlődésére. Az igazság az, hogy a gyerekek a személyes, szemtől szembeni interakciók során tanulnak meg beszélni és kommunikálni, a tévé pedig erre nagyon rossz helyettesítő.

Van egy kritikus időszak, amikor a gyermek a beszédet és a nyelvet elsajátítja, és a túl sok strukturálatlan képernyőidő hihetetlenül káros erre a fejlődésre. A gyermek agya ebben az időszakban a legfogékonyabb a beszéd és a nyelv elsajátítására, valamint a kommunikációs idegpályák kiépítésére. Ezen időszak után sokkal nehezebb megtanulni és fejleszteni a beszéd- és nyelvi készségeket. Pontosan ezért olyan komoly probléma ez.

Nem hiszed? Íme néhány kutatási eredmény

• Közvetlen összefüggés van a strukturálatlan képernyőidő és a gyermekek megkésett beszéd- és nyelvi fejlődése között.
• A képernyők előtt több strukturálatlan időt töltő gyermekek rosszabbul teljesítenek a beszéd- és nyelvi fejlődést mérő teszteken.
• A túlzásba vitt strukturálatlan képernyőidő rontja a gyermekek azon képességét, hogy a beszéd- és nyelvi készségeik optimálisan fejlődjenek.
• A beszéd- és nyelvi problémákon túl közvetlen kapcsolat van a strukturálatlan képernyőidő, valamint a figyelemzavar, a rövid távú memória gyengülése és az olvasási nehézségek között.

Mit értek „strukturálatlan képernyőidő” alatt?

A strukturálatlan képernyőidő káros hatásai miatt él az a tévhit, hogy minden képernyőidő rossz. Ez azonban nem igaz. A strukturálatlan képernyőidő az, amikor a gyermeked egyszerűen csak a tévé előtt ül, és passzívan nézi a műsort.

A strukturált képernyőidő ezzel szemben az, amikor te és a gyermeked aktívan, együtt használjátok a képernyőt oktató és fejlesztő tevékenységekre.

A Speech Blubs alkalmazás használata a strukturált képernyőidő kiváló példája. A strukturált képernyőidő jót tesz a gyermekednek és a fejlődésének. A strukturálatlan képernyőidő viszont nem.

Alternatívák a strukturálatlan képernyőidő helyett

Számos olyan alternatíva létezik a strukturálatlan képernyőidő helyett, amely sokkal kedvezőbb a gyermeked fejlődése szempontjából, és hatékonyan támogatja azt.

Próbáljátok ki a következőket:

• Beszélgess a gyermekeddel nyitott kérdéseket használva, amelyek arra ösztönzik, hogy egyszavas válaszoknál többet mondjon
• Énekeljetek dalokat és mondókázzatok
• Menjetek el a könyvtárba, és válasszatok ki közösen könyveket
• Olvassátok el a könyveket, amiket kiválasztottatok
• Töltsetek időt a szabadban, például kertészkedéssel
• Rakjatok ki puzzle-t
• Színezzetek képeket
• Játsszatok szerepjátékot a gyermeked játékaival
• Főzzetek vagy süssetek valamit együtt
• Szervezzetek közös játékot egy-két baráttal
• Kézműveskedjetek, például készítsetek ujjbábokat
• Menjetek játszóházba
• Menjetek el sétálni, és játsszatok „kémkedőst” (figyeljétek meg a környezetet)
• Biciklizzetek vagy mozogjatok más formában
• Menjetek ki a parkba, és sétáltassátok meg a kutyát, ha van
• Játsszatok a szabadtéri játszótéren vagy a parkban
• Társasozzatok