5 tévhit a Down-szindrómáról

Mivel nagyjából minden 700. baba születik Down-szindrómával (21-es triszómiával), nem feltétlenül ismerünk olyan családot, ahol egy gyermek ezzel járó nehézségekkel vagy fejlődési mérföldkövekkel él. Ebben a bejegyzésben 5 Down-szindrómával kapcsolatos tévhitet veszünk sorra, és saját tapasztalatunk alapján reagálunk rájuk. Reméljük, hogy mindenkinek segít a korai fejlesztésben és ezeknek a csodálatos embereknek az elfogadásában.

1. tévhit: A Down-szindrómás gyermek HATALMAS teher a család számára

Tény: Bár igaz, hogy egy extra kromoszóma több egészségügyi problémával és enyhe fejlődési késéssel járhat, ami miatt több orvosi vizsgálatra és terápiára lehet szükség, a Down-szindrómás gyerekek sokféle adottsággal és tehetséggel rendelkeznek. Egyedi személyiségük még több örömet hoz a családjuk életébe. Személyiségükkel és tehetségükkel gazdagítják családjukat és közösségüket. Ráadásul a Down-szindrómás gyerekek családjai mögött erős, támogató közösség áll.

A Down-szindrómás emberek egyedi személyisége még több örömet hoz a családjuk életébe.

2. tévhit: A Down-szindrómás gyerekeknek súlyos fejlődési és értelmi elmaradásuk van.

Tény: A Down-szindrómás gyerekeknél előfordulhat testi és kognitív elmaradás, de ha lehetőséget kapnak, nagy sikereket érhetnek el a közösségükben. Az IQ-pontszám nem méri megfelelően egy Down-szindrómás ember képességeit. Számos olyan területen lehetnek kiemelkedően ügyesek, amelyeket az IQ-teszt nem vizsgál.

3. tévhit: Minden Down-szindrómás ember egyforma.

Tény: Amikor a fiunk megszületett, kaptunk egy bölcs gondolatot, amely azóta is velünk maradt, és igaznak bizonyult. Az orvosok ezt mondták: „Egy Down-szindrómás embernek egy másik Down-szindrómás emberrel csak annyi a közös vonása, hogy mindkettőjüknek van egy extra kromoszómája.”

Minden Down-szindrómás gyerek egyedi, saját erősségekkel és gyengeségekkel – pont úgy, mint te vagy én. Külsőre is inkább a saját családjukra hasonlítanak, mint más Down-szindrómás emberekre. Igen, lehetnek közös jellemzőik, de nem minden Down-szindrómás emberre jellemző az összes lehetséges vonás.

4. tévhit: A Down-szindrómás emberek mindig vidámak és ragaszkodóak.

Tény: Bár igaz, hogy a fiunk jobban ráérez mások igényeire, és sokat nevet, saját tapasztalatból mondhatom, hogy nem mindig vidám és ragaszkodó. Ő, és minden Down-szindrómás ember, az érzelmek széles skáláját éli meg és mutatja ki, ugyanúgy, mint bárki más. Sokféle jellemvonásuk és hangulatuk van, akárcsak neked vagy nekem.

https://www.youtube.com/watch?v=HwxjoBQdn0s

5. tévhit: A Down-szindrómás emberek nem képesek teljes, önálló és értelmes életet élni.

Tény: Sok Down-szindrómás gyerek jár többségi iskolába, általános osztályba, tipikusan fejlődő társaival együtt. Sőt, kutatások igazolják, hogy ez számos előnnyel jár mind a Down-szindrómás gyerekek, mind osztálytársaik számára. Ilyen például a jobb tanulmányi eredmény és a másság nagyobb elfogadása (és még sok más), amikor ezek a gyerekek tipikusan fejlődő társaikkal együtt tanulnak.

Ezek a fiatalok részben önállóan élnek, elmennek a szalagavatóra, főiskolára járnak, vállalkozást indítanak, olyan munkát vállalnak, amely értelmes számukra, házasságot kötnek, előadóként kiállnak önmagukért különféle konferenciákon és politikai fórumokon, és élnek teljes, szép életet. Valódi értéket jelentenek a társadalom számára, ha lehetőséget kapnak arra, hogy aktív tagjai legyenek az osztályközösségeknek, munkahelyeknek és közösségeknek.

Ha közösen bebizonyítjuk, hogy a Down-szindrómát övező tévhitek hamisak, enyhíthetjük azt a félelmet, amely a Down-szindróma diagnózisával jár. Ha ezek a tévhitek eloszlanak, számtalan ajtó nyílhat meg, hogy ezek az emberek kibontakoztathassák a bennük rejlő összes lehetőséget.