Álomtábla készítése – Lehetőség a nyelvi fejlődésre és az önkifejezésre

A cikk tartalma

• Mi az az álomtábla?
• Az álomtábla készítésének lépései
• • Tartsatok vizualizációt
  • Keressetek vagy készítsetek képeket, szavakat és kifejezéseket
  • Állítsátok össze az álomtáblát

Tinédzserekkel foglalkozó logopédusként folyamatosan azon gondolkodom, hogyan tarthatnám fenn a figyelmüket a tanulás során. Gyakran, amikor a diákok először találkoznak velünk, szúrós tekintettel néznek ránk, és már azelőtt közlik, hogy abba akarják hagyni a terápiát, mielőtt még meghallgathatnák a szokásos „A logopédia nem is olyan rossz dolog” beszédünket. 

Közel kilenc év oktatásban eltöltött idő után megtanultam, hogy az egyik legjobb bemutatkozási mód, és egyben szuper lehetőség a gyerekek megismerésére, az „Álomtábla” készítése. Minden évben újat csinálok, hiszen lássuk be: a prioritásaink és az álmaink az életünk alakulásával párhuzamosan változnak. Akárcsak a gyerekeink, mi is folyamatosan fejlődünk, és nagyon fontos megtudni, hogy mire is vágynak valójában a gyerekek.

Mi az az álomtábla?

Az álomtábla (vagy víziótábla) olyan képek, pozitív megerősítések és szavak kollázsa, amelyek az ember céljait jelképezik – többek között azt, hogy kibé szeretne válni, mit szeretne csinálni, és mit szeretne elérni az életében. 

Úgy tervezték őket, hogy inspirációt és motivációt nyújtsanak, és felnőtteknek éppúgy rendkívül hatékony eszközt jelentenek, mint a gyerekeknek. 

A gyerekek számára az álomtáblák kifejezetten pozitív és bátorító módot kínálnak az önbizalom fejlesztésére, hiszen inspirációforrásként szolgálnak, és rendszeresen emlékeztetik őket a reményeikre és céljaikra.

Az álomtábla készítésének lépései

Az iskolában ezeket simán papírból, magazinokból és filctollakból készítettem el. Ha viszont szeretnéd megkönnyíteni, hogy minden évben újra elkészítsétek, egy parafatábla rajzszögekkel még jobb választás lehet!

Szükségetek lesz még különféle magazinokra és egy ollóra; a filctollak, a dekortapasz (washi tape), egy jegyzetfüzet, valamint egy toll vagy ceruza pedig opcionálisak, de erősen ajánlottak. A középiskolás diákjaimmal filctollat használok, mert ők már elég nagyok ahhoz, hogy ne firkálják össze magukat, de a kisebbekkel bátran használj zsírkrétát vagy kimosható filctollat. 

Tartsatok vizualizációt

Felnőttként a víziótábláinkat leggyakrabban a következő évre fókuszáljuk, a gyerekeknél viszont szerintem könnyebb tágítani a határokat, és általánosságban a jövőre összpontosítani. 

Mielőtt elkezdenétek a vizualizációt, beszélgessetek arról, hogy a jövő jelentheti a jövő hetet, a következő évet, vagy akár azt is, amikor már felnőttek lesznek. Kapcsoljatok be valamilyen nyugtató zenét, és kérd meg a gyermekedet, hogy helyezze magát kényelembe, csukja be a szemét, és képzelje el, milyennek szeretné látni a jövőjét. Néhány rávezető kérdéssel finoman segítheted is a vizualizációt.

Milyen rávezető kérdéseket tehetsz fel?

1. Hol látod magad egy év múlva?
2. Mi a kedvenc hobbid?
3. Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?
4. Mit szeretnél elérni?
5. Hol szeretnél élni? 

Keressetek vagy készítsetek képeket, szavakat és kifejezéseket

Itt érdemes figyelni arra, hogy a magazinok kiválasztása tükrözze a gyermeked érdeklődési körét, és olyan embereket is tartalmazzon, akik hasonlítanak rá.  

Kérd meg a gyermekedet, hogy lapozza át a magazinokat, és keressen olyan képeket és szövegeket, amelyek a jövőbeli álmait ábrázolják. Menet közben folyamatosan felteheted neki a fenti rávezető kérdések valamelyikét, hogy könnyebben válassza ki a képeket.

Bátorítsd, hogy használjon papírt, filctollat és dekortapaszt saját képek, megerősítések és szavak megalkotásához, hogy kitöltse az esetleges üres helyeket, vagy kiegészítse a talált képeket.

https://www.youtube.com/watch?v=Hik2zuWQsQ4&t=444s

Állítsátok össze az álomtáblát

Kérd meg a gyermekedet, hogy válogassa át a képeit és szavait, és csoportosítsa őket úgy, ahogyan jónak látja. Ezután segíts neki játszani az elrendezéssel és az átfedésekkel az asztalon, hogy számára tetszetős kis kompozíciókat hozzon létre.

Amikor készen áll, tűzze fel a kivágásokat és alkotásokat a parafatáblára, a lehető legkevesebb rajzszöget használva. Bátorítsd arra, hogy menet közben bátran változtasson az elrendezésen, és csak akkor rögzítsen mindent véglegesen, ha minden a helyére került, és teljesen elégedett az eredménnyel.

Ez a tevékenység kiváló feszültségoldásra, kreativitásra, ráadásul remek lehetőséget teremt a kapcsolódásra és az együttlétre a gyermekeddel. Mindeközben fejleszti a nyelvi készségeket, a szókincset és a kritikus gondolkodást – méghozzá unalom nélkül!