Az utánzásos tanulás hiánya – Mikor kell aggódni?

A nyelvi fejlődés gyermekenként nagyon eltérő, és a beszédfejlődési szakaszokon való áthaladásuk is rendkívül különböző lehet.

A saját két gyermekemen is pontosan látom ezt a különbséget. A hároméves Nóra szinte a születése pillanatától gagyogott. Egyszerűen nem hagyta abba a hangkiadást. A fiam viszont, aki most 10 hónapos, körülbelül 7 hónapos koráig nem igazán kezdett el gagyogni.

Bár a képességek nagymértékben eltérnek, van egy tipikus tanulási minta, amit szívesen látunk.

Utánozza a gyermeked a hangokat?

Az utánzás az egyik első jele annak, hogy a gyermek tanulja a szavak összerakásához szükséges beszédhangokat, és a gyermekkori nyelvi fejlődés kiemelkedően fontos része. Logopédusként az egyik kérdés, amit fel szoktam tenni a szülőknek: „Utánozza a gyermeked az állathangokat, a gesztusokat vagy bármilyen általad kiadott hangot?”

A beszéd tipikus időszakai és szakaszai

• 1 és 3 hónapos kor között a babák sírnak és gőgicsélnek;
• 4 és 6 hónapos kor között a babák sóhajtoznak, morognak, gurguláznak, visítanak, nevetnek, és különböző síráshangokat adnak ki;
• 6 és 9 hónapos kor között a babák szótagokat gagyognak, és elkezdik utánozni a hanglejtést és a beszédhangokat;
• 12 hónapos korra általában megjelennek a baba első szavai, 18 hónapos és 2 éves kor között pedig a gyermekek már körülbelül 50 szót használnak, és elkezdik két szó összekapcsolásával rövid mondatokat alkotni;
• 2–3 éves korban a mondatok 4-5 szavasra bővülnek. A gyermekek szinte minden hétköznapi tárgyat és képet felismernek és megneveznek, valamint névmásokat (én, engem, ő) és néhány többes számot is használnak. Az idegenek a legtöbb szavukat megértik;
• 3–5 éves korban a beszélgetések hosszabbá, elvontabbá és összetettebbé válnak;
• Mire a gyermek betölti az 5. életévét, általában 2500 szavas szókinccsel rendelkezik, és teljes, nyelvtanilag helyes mondatokban beszél. Nagyon sok „miért?”, „mit?” és „ki?” kérdést tesz fel.

18 hónapos korra már számítunk némi szóutánzásra. Isétlik az általad mondott szavakat vagy hangokat, például a mondat utolsó szavát. A szavak elejét vagy végét azonban gyakran elhagyják. Előfordulhat például, hogy a „kutya” helyett azt mondják: „kuta”, vagy a „tészta” helyett: „té-té”.

A korai fejlesztés kulcsfontosságú

A fenti kérdésben szereplő információk alapján azt javaslom, hogy konzultálj egy logopédussal.

Bár a gyermek gesztikulál, állathangokat utánoz, és jelnyelvi jeleket is ismer, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a szavakat „kommunikációs szándékkal” használja-e. Ez azt jelenti, hogy ha a gyermeknek fáj valamije, képes-e ezt kifejezni. Ha éhes, tudja-e ezt jelezni neked? Ez a későbbiekben jelentősen csökkenti a frusztrációt.

Kérjük, vedd figyelembe, hogy más mögöttes diagnózisok késleltethetnek bizonyos mérföldköveket!

Például a Down-szindrómás vagy autista gyermekek nem a „megszokott” időben érik el a tipikus beszéd- és nyelvi mérföldköveket. Az utánzásos tanulás a gyermekfejlődés ezen szakaszához tartozik. A legjobb, amit tehetsz, ha felkeresel egy logopédust, és megosztod a beszédtanulással kapcsolatos aggodalmaidat a gyermeked gyermekorvosával is!