A nyelvelsajátítás szakaszai gyermekkorban

A pszichológusok szerint a nyelvelsajátítás nagymértékben a neveléstől és a környezettől függ. Vagyis a gyerekek akkor tanulják meg az első szavakat és még sok minden mást, ha beszédben gazdag környezet veszi körül őket.

Ugyanakkor a nyelvészek és a nativista elméletek képviselői – bár egyetértenek abban, hogy a beszélt nyelvi környezet fontos a kommunikáció elsajátításában – azt is hangsúlyozzák, hogy önmagában a gyermek környezete nem elegendő, és nem is egyedüli oka a hatékony tanulásnak. A gyermek fejlődése a gagyogástól a babanyelven át egészen a későbbi nyelvi tanulásig mindenre kiterjed.

Segíts gyermekednek bővíteni a szókincsét a Speech Blubs alkalmazással! Kezdd el még ma az ingyenes próbaidőszakot, és fedezz fel több mint 1500 olyan tevékenységet, amelyet a kicsid imádni fog, és amelyekből sokat profitál! ❤️

A nyelvészek úgy érvelnek, hogy az emberi agy veleszületett hajlammal rendelkezik a nyelv elsajátítására. A nyelvtanulással kapcsolatos kognitív fejlődés akkor is megnyilvánul, ha senki sem tanítja kifejezetten (Chomsky, 2006). Az ingerszegénység érve (The Poverty of Stimulus) szerint a gyerekek gyorsan és könnyedén képesek gazdag nyelvi rendszereket elsajátítani, még korlátozott nyelvi hatások mellett és közvetlen tanítás nélkül is (Saxton, 2017).

Ennek a veleszületett képességnek köszönhetően a nyelvelsajátítás szakaszai lényegében minden gyermeknél ugyanabban a sorrendben követik egymást – világszerte! Ezek a mérföldkövek a következők:

1. Születés előtt: az agy felkészülése a születés utáni nyelvelsajátításra

A nyelvelsajátítás jóval a születés előtt elkezdődik. A babák már az anyaméhben ismerkedni kezdenek a beszéddel és a nyelvvel. Az emberi fül a 3^. trimeszterben, vagyis a terhesség 7. hónapja körül kezd működni (Saxton, 2017). Ebben az időszakban a magzatok mindenféle hangra reagálnak.

Még lenyűgözőbb, hogy meg tudják különböztetni a beszédhangokat a nem beszédhangoktól. Az anyaméhben a babák érzékenyebbek a saját anyanyelvükre, mint az idegen nyelvekre, és egyértelműen megkülönböztetik édesanyjuk hangját másokétól (Saxton, 2017). Ez a jelenség egyike azon természetes jelenségeknek, amelyek alátámasztják, hogy a nyelv „be van huzalozva” az emberi agyba.

A nyelv anyaméhben történő érzékelésének, hallásának ez a szakasza elengedhetetlen a születés utáni nyelvelsajátításhoz. Azok a gyerekek, akik veleszületett hallászavarral vagy halláscsökkenéssel jönnek a világra, kimaradnak ebből a szakaszból. Emiatt náluk a nyelvelsajátítás általában négy-öt hónappal később indul a születés után (DeLuzio, 2020).

2. Gagyogás – 7 hónapos kor

Ebben a szakaszban a csecsemők a hangok kiadásán keresztül fedezik fel azok tulajdonságait. A korai gagyogás hangjai univerzálisak. Azonban mire a baba 8 hónapos lesz, a gagyogás jellege megváltozik (Helms-Park, 2018). A gagyogás egyre jellegzetesebbé válik: a babák olyan hangokat kezdenek kiadni, amelyek csak a saját anyanyelvükben fordulnak elő.

Egy francia és egy amerikai baba nem ugyanúgy gagyog, hiszen vannak olyan hangok, amelyek nem közösek az angolban és a franciában. Ebben a szakaszban a szülők arra számíthatnak, hogy gyermekük három fázison megy keresztül. Ezek a következők:

Ezekben a fázisokban az angol anyanyelvű babák által leggyakrabban kiejtett magán- és mássalhangzók: „i”, „u”, „a” és „b”, „d”, „g” és „m”. A magánhangzókat általában könnyebb kiejteni, mint a mássalhangzókat, mivel nem igényelnek sok akadályt a szájüregben vagy az orrjáratban.

3. Egyszavas (holofrázis) szakasz – 1–1,5 éves kor

Ebben a szakaszban a gyerekek elkezdik elsajátítani és használni anyanyelvük valódi szavait. Az ebben a szakaszban lévő gyermek egyetlen szóval kommunikál. Ezek az egyszavas megnyilatkozások a helyzettől függően egész mondatok jelentését hordozzák.

Ahogy várható, a szóhasználat nagyon ismétlődő. Az egyszavas megnyilatkozásoknak három funkciója van:

Ebben a szakaszban a gyerekek már értik a kimondott szavak jelentését, hiszen a beszédet gyakran mutogatás kíséri (Helms-Park, 2018).

4. Kétszavas szakasz – 1,5–2 éves kor

A gyerekek általában akkor lépnek ebbe a szakaszba, amikor már körülbelül 50 szót elsajátítottak. Elkezdik megmutatni, hogy ismerik a nyelvükre jellemző szórendet. Az angol nyelv szórendje ALANY – ÁLLÍTMÁNY – TÁRGY (SVO). Nagyon gyakoriak a következő szerkezetek:

Ebben a szakaszban rengeteg ige, főnév és melléknév jelenik meg, és megjelenik a hanglejtés is! A hanglejtés egyértelműen jelzi, hogy a gyerekek nem egyetlen tömbként érzékelik a beszédet, hanem különálló szavakként, amelyek együtt összetettebb jelentést fejeznek ki.

5. Távirati szakasz – 2–2,5 éves kor

Ebben a szakaszban a gyerekeknél szókincsrobbanás figyelhető meg. A beszéd leegyszerűsített, „távirati” jellegű, mivel kimaradnak belőle a nyelvtani/funkciószavak (kis szavak), mint az angol ‘the,’ ‘a,’ ‘is,’ ‘will,’ ‘of,’ ‘by,’, valamint a többes szám, az igeidő (múlt idejű -ed), az igevégződések és a személyegyeztetés (she eat ‘s’).

Ebben a szakaszban a gyermek elsősorban tartalmas szavakkal (igékkel, főnevekkel, melléknevekkel) és néhány névmással kommunikál, például „én” vagy „enyém”.

Bár ebben a szakaszban sok funkciószó még hiányzik, a gyerekek követik nyelvük szórendjét és szerkezetét. Az angol szórendet (SVO) figyelembe véve az angolul beszélő gyerekektől a következőkhöz hasonló mondatok várhatók:

6. A távirati szakasz utáni időszak – 2,5 éves kortól

E szakasz elején megjelennek a teljes mondatok. Először a felszólító és a kijelentő mondatok jelennek meg (Helms-Park, 2018):

A mellérendelő (ezek jelennek meg először) és az alárendelő mondatok szintén e szakasz elején tűnnek fel, de teljesen csak 4–5 éves korra sajátítják el őket a gyerekek (Helms-Park, 2018):

Az összetettebb kérdések és tagadások 2,5 és 3 éves kor között fejlődnek ki (Helms-Park, 2018). A 3^. születésnapjuk körül a gyerekek egyre több nyelvtani/funkciószót használnak, angolul például a szabályos többes számú ‘-s’ végződést, az ‘-ing’ igevégződést és az elöljárószavakat (of, in, by), az egyes szám harmadik személyű egyeztetés azonban kicsit később jelenik meg: „She loves candy.” A szakasz vége felé, 5–6 éves korra szinte minden elsajátításra kerül (Helms-Park, 2018).

Összegzés

A nyelvelsajátítás e szakaszai mellett fontos tudnod, hogy a gyerekek nyelvi fejlődésének üteme eltérő. Ha egy gyermek kicsit le van maradva, az nem feltétlenül jelent nyelvi zavart. Minden gyermek egyedi és különleges. Van, aki gyorsabban sajátítja el a nyelvet, mint mások.

Mindig érdemes szem előtt tartani, hogy a nyelv megértése néhány hónappal megelőzi a beszédet. A nyelvi kompetencia nem azonos a beszéddel. A legtöbb nyelvi fejlődésében megkésett gyermek – a hallászavarral élőket is beleértve – 3 éves korára általában utoléri társait (DeLuzio, 2020).

Források: