Farkastorok és nyúlszáj: okok, kezelés és logopédia

A cikk tartalma

• Játékos otthoni logopédia a Speech Blubs segítségével
• Milyen gyakori a farkastorok és a nyúlszáj?
• Az ajak- és szájpadhasadék okai és kockázati tényezői
• A szájpadhasadék kezelése
• Logopédia szájpadhasadék esetén

A hasadékokat az érintett anatómiai képletek (ajak, fogmeder/állcsont, kemény szájpad, lágy szájpad), az oldaliság (bal oldali egyoldali, jobb oldali egyoldali vagy kétoldali) és a súlyosság (a hasadék szélessége és kiterjedése) alapján írják le. A hasadékok lehetnek elszigeteltek (csak ajakhasadék vagy csak szájpadhasadék), de előfordulhatnak kombináltan is. Lehetnek egyoldaliak vagy kétoldaliak, valamint teljesek vagy részlegesek (ASHA).

A fenti ábrán a hasadékok különböző típusai láthatók. Mélységükben, súlyosságukban és elhelyezkedésükben is különböznek. A (d) és (e) képek a szájpadhasadék legsúlyosabb formáit mutatják.

Az ajak- és szájpadhasadék számos koponya-arcfejlődési (kraniofaciális) és genetikai szekvenciával vagy szindrómával társulhat, amelyek közül néhány ritka betegség.

Íme néhány példa ezekre:

• 22q11.2 mikrodeleciós szindróma (más néven velo-cardio-faciális szindróma [VCFS] és DiGeorge-szindróma)
• Stickler-szindróma
• Pierre Robin-szekvencia
• Van der Woude-szindróma
• Treacher Collins-szindróma
• Craniofacialis microsomia (egy kórképspektrum, amely magában foglalja a Goldenhar-szindrómát is)
• Újszülöttkori absztinencia szindróma (NAS), amely magában foglalja a magzati alkoholspektrum-zavart (FASD) is

Játékos otthoni logopédia a Speech Blubs segítségével

Minél többet gyakoroltok, annál többet tanul a kicsi! Próbáljátok ki a Speech Blubs appot, és tegyétek a fejlesztő foglalkozásokat szórakoztatóvá és lebilincselővé!

Milyen gyakori a farkastorok és a nyúlszáj?

Világszerte bármilyen formájú szájhasadék (azaz ajakhasadék, ajak- és szájpadhasadék vagy elszigetelt szájpadhasadék) körülbelül minden 700. élveszületésre jut (Egészségügyi Világszervezet [WHO], 2001).

A nemzetközi becslések szerint, amelyek kifejezetten a szájpadhasadékkal vagy anélkül jelentkező ajakhasadékra vonatkoznak, az arány 7,94 és 9,92 között mozog 10 000 élveszületésre vetítve (IPDTOC, 2011; Tanaka, Mahabir, Jupiter és Menezes, 2012).

A szájpadhasadékkal vagy anélkül előforduló ajakhasadék a második leggyakoribb veleszületett rendellenesség az Egyesült Államokban: minden 940. születést érint, ami évente 4437 esetet jelent (Parker et al., 2010).

Az ajak- és szájpadhasadék okai és kockázati tényezői

Az ajak- és szájpadhasadéknak nincs egyetlen konkrét oka. A legtöbb esetben azonban úgy gondolják, hogy multifaktoriális öröklődés eredménye – azaz a gyermek génjei (genetikai hajlam) és bizonyos környezeti tényezők kölcsönhatása (lásd pl. Beaty et al., 2011). Hasadékot kromoszóma-eltérések is okozhatnak olyan személyeknél, akik valamilyen genetikai szindrómával születtek.

Az ajak- és szájpadhasadék valószínűségét növelő kockázati tényezők közé tartoznak az alábbiak:

• Pozitív családi anamnézis ajak- és szájpadhasadék tekintetében (pl. Grosen et al., 2010; Natsume, Kawai, Ogi és Yoshida, 2000; Sivertsen et al., 2008).
• Etnikai háttér – az ajak- és szájpadhasadék gyakoribb az ázsiai és az amerikai őslakos származásúaknál, mint az afroamerikaiaknál (lásd az Előfordulás és prevalencia részt).
• Nem – a fiúknál nagyobb valószínűséggel alakul ki ajakhasadék (szájpadhasadékkal vagy anélkül); a lányoknál pedig valószínűbb a szájpadhasadék ajakhasadék nélkül.
• Bizonyos környezeti anyagoknak való kitettség, például a dohányzás, az alkohol, bizonyos vényköteles gyógyszerek vagy tiltott szerek használata (pl. Arpino et al., 2000; DeRoo, Wilcox, Drevon és Lie, 2008; Källén, 2003; Li et al., 2010; Little, Cardy és Munger, 2004; van Gelder, Reefhuis, Caton és Werler, 2009).

A szájpadhasadék kezelése

Bármilyen kraniofaciális rendellenesség kezelése szakemberek széles körét igényli. A csapatban jelen vannak nővérek, orvosok, logopédusok és betegellátási koordinátorok is. A kezelés magában foglalhat korai táplálási intervenciót, fogászati és fogszabályozási ellátást, audiológiai gondozást és a hallás állapotának folyamatos ellenőrzését, valamint pszichológiai támogatást is.

A kezeléshez a hasadék műtéti korrekciója is szükséges lehet. Ha a műtét elmarad, a gyermeknél artikulációs és fonológiai zavarok, orrhangzós beszéd (hipernazalitás) és fogászati problémák jelentkeznek.

A műtétet ajakhasadék esetén jellemzően az első 6 élethónapban, míg szájpadhasadék esetén az első 12 élethónapban végzik el (ASHA).

Logopédia szájpadhasadék esetén

Gyermeked szakorvosi csapatának szerves része lesz egy logopédus. Ő a következő területeken fog dolgozni a kicsivel:

• Fonetikai beállítási technikák alkalmazása, amelyeket jellemzően a bilabiális (kétajakkal képzett) hangokkal indít (mint a /b/, /p/ és /m/), majd fokozatosan halad a nehezebb hangok felé.
• Gyengéd suttogás bevezetése vagy hosszan kitartott /h/ hang használata a szájüregi légáramlás könnyed megtanításához.
• A /h/ hang beillesztése a zárhangok után, hogy megelőzze a glottális zárhangok (gégezárhangok) kialakulását a magánhangzók előtt [pl. p(h)apa a „papa” helyett].
• Megtanítani a gyermeknek a helyesen és a helytelenül képzett hangok megkülönböztetését. Az önellenőrzés képessége kulcsfontosságú lesz akkor, amikor a terápia véget ér.
• Vizuális támpontok nyújtása, beleértve:
• • oldalnézeti ábra vagy szájmodell használata a képzési hely megmutatásához;
  • az ajkakra/nyelvre való rámutatás a helyes artikuláció jelzésére;
  • vizuális támpontok a légáramlás érzékeltetéséhez (pl. egy tollpihe használata, amit a gyermek a szájából kifújt levegővel mozgat); és
  • tükör használata az artikulációs mozgások megfigyelésére (hol van a nyelve az /l/ hang képzésekor) – üljetek egymás mellett, hogy a gyermek láthassa saját magát és a terapeutát is mintaként.
• Verbális utasítások adása, például a helyes képzési helyre, módra vagy a légáramlásra vonatkozó instrukciók.
• Taktilis (érintésen alapuló) támpontok nyújtása, mint például:
• • a nyaki izomzat megérintése a gégében képzett helytelen pótartikulációk (/k/ és /g/ hangok) felismeréséhez;
  • a kézfejre kiáramló levegőpamacs érzékelése olyan hangok ejtése közben, mint a /p/;
  • az ujjak használata az ajkak záródásának és a szájüregi légnyomásnak az érzékelésére olyan hangoknál, mint a /p/, /b/, /m/; valamint
  • az orr befogása/összenyomása (nazális elzárás), hogy a gyermek megtapasztalhassa a szájüregi nyomást, és csökkenjen az orron át történő levegőkiáramlás mértéke (ASHA).

Egy másik fontos cél, amin a logopédus dolgozhat, a táplálási és nyelési nehézségek kezelése. A súlyos hasadékkal született babák táplálását speciális módon kell megoldani. Ez jelentheti a szoptatási/etetési testhelyzet módosítását vagy egy speciális cumisüveg használatát. A logopédus és a szoptatási tanácsadó azon fognak dolgozni, hogy a szilárd és folyékony ételeket biztonságosan és a megfelelő időben vezessétek be a baba étrendjébe.

Az etetés terén az egyik legfontosabb dolog: tegyetek meg mindent azért, hogy az etetés a lehető legkevesebb stresszel járjon mind a babának, MIND a szülőknek.

https://www.youtube.com/watch?v=-xUGpcOslsM

Ajak- és szájpadhasadékkal született baba táplálása cumisüvegből