Hogyan befolyásolják az apák gyermekeik nyelvi fejlődését?

Mi történik azokban a családokban, ahol nincs anya? Ahol két apa van? Van ennek hatása a gyermek beszéd- és nyelvi készségeire?

Új kutatási eredmények

 A University of North Carolina új kutatása megállapította, hogy a két dolgozó szülővel rendelkező családokban az apák nagyobb hatással voltak gyermekeik nyelvi fejlődésére 2 és 3 éves kor között, mint az anyák. 

A korábbi kutatások többsége kizárólag az anyákra fókuszált, ez a kutatás azonban arra kereste a választ, hogy vajon az apák is szerepet játszanak-e a beszédtanulásban.

https://www.instagram.com/p/B_fXsaeA9-7

Hogyan végezték a kutatást?

Science Daily

De mit is jelent a „változatos szókincs”? Azok a szülők rendelkeznek változatos szókinccsel, akik sokféle szót használnak, például rokon értelmű szavakat és ellentétpárokat. Például ahelyett, hogy mindig azt mondanád, hogy „pohár”, helyettesítheted azzal is, hogy üveg vagy bögre. 

Emellett az apukák általában máshogy beszélnek a gyerekekkel, mint az anyukák. Nem arra gondolok, hogy más a hangszínük, hanem arra, ahogyan elmagyarázzák a dolgokat és beszélnek róluk. Nagyon fontos, hogy a gyerekek ezt megtapasztalják, hiszen az életük során sem fog mindenki ugyanúgy beszélni hozzájuk. 

Ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy a kétkeresős, kétszülős családok esetében az apákat is be kell vonni minden olyan törekvésbe, amely a nyelvi fejlődést és az iskolaérettséget hivatott elősegíteni.

A saját tapasztalatom

Most, hogy mindannyian karanténban vagyunk, nekünk kell megbirkóznunk a kislányunk tanításának kihívásával. Bár még csak óvodás, szeretnénk, ha minden lehetséges módon folytatódna a tanulása. A férjemmel váltjuk egymást a napok között, hogy más-más megközelítéssel tanuljon, és a dolgokat különféle módokon magyarázzuk el neki. Nagyon javaslom, hogy ha most te is otthonoktatásra kényszerülsz, lehetőség szerint próbáld ki ugyanezt. 

Azt vettem észre, hogy ezzel a módszerrel a lányom a foglalkozások során eltérő nyelvezettel és szókinccsel találkozik. A férjem angoltanár, így azt tapasztalom, hogy fejlettebb szókincset használ, mint amit én szoktam a lányunk tanításakor.

Másrészt én azt vettem észre, hogy amikor fogalmakat magyarázok el, lassabban beszélek és hosszabb mondatokat használok. Arra is meg szoktam kérni, hogy ismételje el az információt, amit épp az imént mondtam neki. Hétfőn például az „A” betűről tanultunk. Miután végeztünk a betűk átrajzolásával, megkérdeztem tőle, melyik volt ez a betű, és kértem, hogy mondjon egy tárgyat, ami ezzel a betűvel kezdődik. 

Ezáltal ellenőrizni tudtam a szövegértését, és láthattam, hogy megjegyezte-e az általam átadott információt!

További megállapítások?

Íme egy másik dolog, amit megemlítenek a cikkben: „A tanulmány másodlagos megállapítása az volt, hogy az élet első három évében biztosított magas színvonalú gyermekfelügyelet összefüggésbe hozható a 3 éves korban elért magasabb pontszámokkal az expresszív nyelvi fejlődést mérő teszten. A gyermekfelügyelet azonban kisebb jelentőséggel bírt, mint a családi nyelvi környezet.”

Ez azt jelenti, hogy az, ahogyan egy család kommunikál és beszél a gyermekével, sokkal többet nyom a latban, mint a bölcsőde vagy a napközi!

Fantasztikusnak találtam ezt az eredményt. Amikor iskolát kerestünk a lányunknak, tudni akartam, milyen tapasztalattal rendelkeznek a tanárok, milyen foglalkozásokat tartanak majd a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztésére ... csupa olyan őrült kérdés, amit egy logopédus anyuka feltehet! 

Bár fontos, hogy a gyerekek sokféle szókinccsel, nyelvezettel és akcentussal találkozzanak a napközis környezetben, ez a kutatás megmutatja, hogy az otthoni beszélgetéseink sokkal meghatározóbbak!

A kutatók azt is megállapították – összhangban a korábbi kutatásokkal –, hogy a szülők iskolai végzettsége jelentős hatással van a gyermekek nyelvi képességeire.