Mikor kell aggódnom a gyermekem beszéde miatt?

Ha gyermekednek ezen a ponton még nehézséget okoz néhány hang, de az idegenek könnyen megértik őt, a beszédhangfejlődése valószínűleg teljesen tipikus. 

A cikk tartalma

• Artikulációs mérföldkövek
• Fonológiai folyamatok
• • A fonológiai tudatosság késésének további jelei

A logopédusok általában nem vizsgálják a beszédhangokat (az artikulációt és a fonológiát), amíg a gyermek be nem tölti a hároméves kort. Ennek oka, hogy a szájkörüli izomzatuk és a motoros tervezési rendszerük még fejlődésben van; a szakemberek ezért nem várják el, hogy a gyerekek hároméves koruk előtt a legtöbb hangot tisztán képezzék.

Artikulációs mérföldkövek

A rövid válasz: Hároméves korára minden hallgatónak értenie kell a gyermeked beszédét.

A gyermekek beszédhangjainak elsajátítása idővel alakul ki. Mivel minden gyermek más és a fejlődésük is eltérő, van egy tipikus életkori sáv a beszédhangok elsajátítására.  

• 1–2 éves kor: P, M, B, T, D, N, W, H
• 2–3 éves kor: K, G, F, J
• 3–5 éves kor: SZ, Z, L, V, S, CS, ZS, R
• 5–6 éves kor: mássalhangzó-kapcsolatok (pl. R-rel), TH

Ha gyermeked a megadott korosztályra nem ejti a fenti hangokat, fordulj a helyi logopédushoz, és kérj egy artikulációs vizsgálatot.

A legkésőbb kialakuló hangok és a magyarázatok alább olvashatók. Ide tartoznak a következők:

• „R” – Beleértve az R-es mássalhangzó-kapcsolatokat (pl. „próba”) és a magánhangzóhoz kapcsolódó R-eket (angolban pl. „-or”, „-ar”, „-air”, „-ear”, „-ire” és „-er”)
• Zöngés „th” (pl. brother és those)
• Zöngétlen „th” (pl. thumb és bath)
• L-es mássalhangzó-kapcsolatok (pl. blúz és sláger)
• „SZ” – Az oldalsó selypítés (laterális szigmatizmus, amitől Donald kacsás hangzású lesz a beszéd!) soha nem tekinthető élettani sajátosságnak, és ilyenkor szinte biztosan szakszerű logopédia szükséges, mivel a gyermek nem tudja magától javítani ezt a hangképzési hibát. Amint ilyet hallasz, vizsgáltasd meg a gyermeket. Az interdentális selypítés (amikor a gyermek nyelve előrecsúszik, néha a fogak közé) magától is javulhat; azonban érdemes hároméves korban vizsgálatot kérni, hogy felmérjék a gyermek nyelési mintáját is.

Ha gyermeked hatéves korára (nagycsoport/iskolakezdés) NEM sajátítja el az L-es kapcsolatokat vagy az „R” hangot, fordulj a helyi logopédushoz, és kérj vizsgálatot az artikuláció felmérésére. Ha gyermeked hétéves korára (első osztály) nem képzi tisztán a „TH” vagy az „SZ” hangot, fordulj a helyi logopédushoz, hogy felmérje az artikulációt. Az artikulációs zavarok azt jelentik, hogy a gyermek a helytelen motoros mozgások (száj, nyelv, ajkak stb.) és/vagy a nem megfelelő képzési hely miatt képtelen bizonyos hangok képzésére.

Fonológiai folyamatok

A hosszú válasz: A beszédhangzavaroknak különböző típusai léteznek

Ha ti (szülők/gondviselők), a közeli barátok és rokonok a legtöbb dolgot megértik abból, amit hároméves gyermeked mond, de az idegenek nem, az aggodalomra adhat okot. Ha hároméves kor után nagyon nehéz megérteni egy gyermek beszédét, az gyakran olyan beszédhangzavarnak tulajdonítható, ahol a gyermekek szabályszerű hanghelyettesítéseket alkalmaznak; ezeket fonológiai folyamatoknak nevezzük

(ez más jellegű és összetettebb, mint az artikulációs zavar). Ezt a zavart – amely az enyhétől a súlyosig terjedhet – már hároméves korban fel kell ismerni és kezelni kell a fonológiai tudatossági készségek terén fellépő további nehézségek megszüntetése és megelőzése érdekében.  

A fonológiai tudatossági készségeket az olvasás alapköveinek tekintik. Az erős fonológiai tudatosság lehetővé teszi a gyermek számára, hogy felismerje az anyanyelve hangjait és dolgozzon velük. Néhány ilyen készség: rímelés, szótagolás, hangok összeolvasása és szegmentálása, alliteráció (pl. szitáló száraz szalma) és még sok más. Az artikulációs zavarral ellentétben a fonológiai zavar abból fakad, hogy a gyermeknek nehézséget okoz a beszédhangok elsajátítása és rendszerezése – a hallása teljesen rendben van, de nehezen különbözteti meg az egymáshoz hasonló hangokat, és nehezen képzi őket pontosan. A három leggyakoribb fonológiai folyamat:

• Elölképzés (pl. kutya → tutya, golyó → dolyó)
• Zárhangúsítás (pl. szék → ték, fa → pa)
• Szóvégi mássalhangzó elhagyása (pl. hát → há_, kap → ka_)

A fonológiai tudatosság késésének további jelei

Az óvodáskorú gyermekeknek nehézséget okozhat:

• A mondókák vagy rímes mesék megjegyzése, vagy az ezek iránti érdeklődés hiánya
• A szótagok számlálása
• Az ismétlődő hangok vagy az alliterációk felismerése

Az iskoláskorú gyermekeknek nehézséget okozhat:

• Egy szóban hallott hang azonosítása (pl. „Mi az első hang, amit a »kutya« szóban hallasz?”)
• Az egyes hangok összeolvasása egy-egy szó kiolvasásához
• Rímelő szavak kitalálása
• A hasonló hangzású szavak összekeverése (pl. szél vs. tél).

Minden gyermek használ fonológiai folyamatokat a beszéd- és nyelvi fejlődése során, de hároméves korra a legtöbb folyamatnak már el kell tűnnie. Ha többet szeretnél megtudni a beszédhangok elsajátításáról, a gyermekek beszédértéséről, a fonológiai folyamatokról és egyebekről, vagy konzultációt szeretnél kérni Martie Krol logopédussal és okleveles viselkedéselemzővel, látogass el a MiniMeManagement.com oldalra.