Az IEP és az EHCP (oktatási, egészségügyi és gondozási tervek) előnyei

Először is, sokakban felmerülhet a kérdés: mi is az az EHCP? Ez az „Educational, Health, and Care Plan” (oktatási, egészségügyi és gondozási terv) rövidítése. Hasonló az egyéni fejlesztési tervhez (IEP), mivel felvázolja a gyermek sajátos nevelési igényeit, valamint azokat a speciális oktatási szolgáltatásokat, amelyeket a helyi hatóságnak biztosítania kell a megsegítésére.

Mindkettő jogilag kötelező érvényű dokumentum, ami azt jelenti, hogy kötelező betartani mindent, amit a szakemberek belefoglalnak. Ez szólhat olyan apróságról is, minthogy uzsonnát vihessen a táskájában, de olyan létfontosságú dolgokról is, mint a biztosítandó fejlesztések és terápiák.

Ráadásul az EHCP elsőbbséget biztosít a gyermeknek a többségi iskolákba való felvételnél a többi jelentkezővel szemben, és lehetővé teszi, hogy az iskolák akkor is felvegyék, ha a körzeten kívül vagy akár egy másik kerületben/településen él.

The Good Schools Guide

A fő különbség az IEP és az EHCP között az, hogy az IEP-t teljes egészében az iskola határozza meg, míg az EHCP-t a törvény szabályozza. A legtöbb esetben az iskola szakmai csapata először az IEP-t készíti el, és CSAK AKKOR léphet a szülő az EHCP felé, ha az iskola nem tesz eleget a kötelezettségeinek.

Az EHCP kiegészítő finanszírozást biztosíthat a helyi önkormányzattól/hatóságtól a gyermek szükségleteinek támogatására, meghaladva azt az összeget, amelyet az iskolának a saját költségvetéséből kell fedeznie. Egy speciális iskolába (gyógypedagógiai intézménybe) való bejutáshoz általában elengedhetetlen az EHCP megléte.

Ösztönözd gyermeked beszédfejlődését szórakoztató és fejlesztő feladatokkal!

Hogyan igényelhetek EHCP-t vagy IEP-t?

Ha az iskola támogató és jártas a sajátos nevelési igények terén, előfordulhat, hogy ők maguk indítják el a folyamatot. Az ebben részt vevő szakértői csoportot gyakran Child Study Team-nek (gyermekvizsgáló teamnek) nevezik. Ezt a csapatot szociális munkások, pszichológusok, logopédusok és tanulási nehézségekkel foglalkozó gyógypedagógusok alkotják.

A szakértők jelenléte mellett te magad is kérvényezheted a folyamatot: egyszerűen vedd fel a kapcsolatot az iskola sajátos nevelési igényekkel foglalkozó részlegével, és kérj egy IEP-felmérést (egyes iskolák honlapján erre külön űrlap is található).

Ha az iskola húzza az időt, vagy vitatja, hogy a gyermekednek extra segítségre van szüksége, előfordulhat, hogy neked kell kézbe venned az irányítást, és a helyi hatóságokhoz kell fordulnod egy EHCP-ért. Az EHCP-kérelmet a helyi önkormányzatnál/hivatalnál kell benyújtani, ezért nézd meg a honlapjukat a folyamat részleteiért.

Az én körzetemben az IEP felülvizsgálatához a szülőnek írásbeli kérelmet kell benyújtania a gyógypedagógiai igazgatónak, aki ezután értesíti a szakértői teamet a beutalásról. Semmilyen vizsgálat nem végezhető el mindaddig, amíg ez az írásos kérelem (akár a pedagógus, akár a szülő részéről) meg nem érkezik.

Mire számítsak az EHCP vagy IEP folyamata során?

Miután a szakértői team megkapja a beutalást, megkezdődnek a vizsgálatok. Egy pszichológus kognitív vizsgálatot és beszéd- és nyelvi felmérést végez a gyermekeden, majd felveszi a család szociális anamnézisét. Ha az iskolában van ergoterapeuta, és a felmérés indokolt, ez egy újabb vizsgálatként adódhat hozzá a folyamathoz.

A szakértői team tagjainak 60 napjuk van arra, hogy elkészítsék a jelentést, és elküldjék neked áttekintésre. Ezután összehívnak egy újabb megbeszélést, az úgynevezett „jogosultsági ülést”. Itt megvitatják a szakvéleményeket, és javaslatot tesznek a besorolásra (hogy jogosult-e a gyermek a támogatásra vagy sem).

A szakértői team döntése ellen bármikor fellebbezhetsz. Ekkor egy nagyobb megbeszélésre kerül sor – amelyen akár az iskola igazgatója is részt vehet –, hogy átbeszéljétek a felmérések eredményeit és az esetleges aggályaidat.

Általában a vizsgálatok eredményét nehéz megfellebbezni, mivel standardizáltak, és tisztán feketén-fehéren mutatják az eredményt. Ugyanakkor kérheted a javasolt módosítások, fejlesztések és foglalkozások kiegészítését vagy megváltoztatását, ha úgy érzed, hogy azok nem elégítik ki megfelelően gyermeked szükségleteit.

Mi történik, ha a gyermekemnek nincs EHCP-je?

Ha úgy érzed, hogy a gyermekednek szüksége van rá, érdemes végigmenned a folyamaton, hogy megszülessen a hivatalos dokumentum. Ismétlem: először érdemes egy IEP-t megpróbálni. Ha van diagnózis, például autizmus, akkor a gyermekednek mindenképp szüksége van támogatásra a szociális és pragmatikai készségek terén. Az IEP megléte nemcsak az általános és középiskolai átmenetet segíti, hanem a továbbtanulás során is jogosultságot adhat különféle kedvezményekre. Ezenkívül csökkenti a gyermek frusztrációját, és elősegíti a jobb tanulmányi eredményeket.

Az én alapelvem az, hogy a megfelelő stratégiák és megsegítések bevezetése sosem árthat. Ha egy év elteltével a gyermek jelentős fejlődést mutat, a dokumentum módosítható, vagy a gyermek besorolása akár meg is szüntethető.