IQ-teszt gyerekeknek – Miért érdemes elvégeztetni?

A kogníció a tudás megszerzésének és a megértésnek a mentális folyamata a tapasztalatok, a tanulás és az érzékszerveink révén. A gyerekek folyamatosan tanulnak – igazi szivacsok, ha az információk korai életkorban történő befogadásáról és megjegyzéséről van szó. Előfordulhatnak olyan időszakok, amikor egy iskolai szakember, például egy pedagógus, felfigyel gyermeked tanulási képességeinek bizonyos erősségeire vagy gyengeségeire. Ilyenkor javasolhatják a kognitív felmérést.

Mi az az IQ-teszt?

A kognitív felmérés másik elnevezése az IQ-teszt, azaz az intelligenciahányados-teszt. Ennek során egy pszichológus egy sor feladatot végeztet el a gyermekeddel. A gyerekeknek szóló IQ-tesztek a következő kognitív funkciókat mérik fel (ladybughouse.com, 2020):

• Verbális megértés – ez a terület a gyermeked szókincsét, valamint az általános ismeretek és információk kifejezésének képességét méri
• Vizuális-térbeli képességek – a gyermek verbális következtetését, megértését, fogalomalkotását és ismereteit méri
• Fluid intelligencia – a gyermek azon képességét méri, hogy korábbi ismeretektől függetlenül miként képes újszerű problémákat megoldani
• Munkamemória – a gyermek azon képességét méri, hogy miként képes új információkat elsajátítani, manipulálni és megjegyezni új feladatok elvégzéséhez
• Feldolgozási sebesség – a gyermek azon képességét méri, hogy milyen gyorsan képes feldolgozni a vizuális információkat és döntéseket hozni azok alapján

Miért érdemes felméretni a gyermeked IQ-ját?

A kognitív felméréseket vagy a gyerekeknek szóló IQ-teszteket általában akkor végzik el, amikor a gyermekeknél problémák kezdenek megmutatkozni az iskolában. Előfordulhat, hogy tanulmányi nehézségeik támadnak, frusztrációból eredő viselkedési problémákat mutatnak, és elkezdik elkerülni a házi feladatot.

Azonban vannak olyan helyzetek is, amikor a gyermekeket azért irányítják IQ-tesztre, mert kiemelkedően teljesítenek a tanórákon. A leggyakoribb okok, amelyeket a tanárok vagy más szakemberek megjelölhetnek a javaslatban:

• értelmi fogyatékosság azonosítása – a gyermekek kognitív/IQ-tesztje kizárja a tanulási nehézségeket
• tanulási zavarok és rendellenességek azonosítása és diagnosztizálása – ha valóban fennáll egy zavar, a teszt megmutatja a vizsgáló szakembernek, hogy mely területek a leggyengébbek
• a kognitív feldolgozás erősségeinek és gyengeségeinek felmérése – ez fontos az osztálytermi módosításokhoz és a szükséges könnyítésekhez
• tehetséggondozás, kiemelkedő képességek felmérése – a kognitív felmérés azt is meg tudja határozni, hogy a gyermek átlag feletti intelligenciával rendelkezik-e, és ösztönözhető-e magasabb szintű foglalkozásokra
• agysérülések hatásának felmérése

A kognitív felmérések típusai

Az elvégzett felmérés a gyermeked életkorától függ. Egy kis szobában zajlik, ahol csak a pszichológus és a gyermeked van jelen. Szükség esetén szüneteket is tartanak. A pszichológus nem fogja a „teszt” szót használni a gyermeked előtt, hogy minimálisra csökkentse a vizsgálati szorongást. Helyette inkább olyan szavakat használnak, mint a „rejtvények” és „játékok”, hogy szórakoztatóbbá tegyék a folyamatot, és könnyebben bevonják őt.

4 éves kortól 7 éves és 3 hónapos korig – WPPSI-IV (Wechsler Preschool & Primary Scale of Intelligence negyedik kiadás)

6 éves kortól 16 éves és 11 hónapos korig – WISC-V (Wechsler Intelligence Scale for Children ötödik kiadás)

A kognitív felmérés folyamata

És mi történik először? Van egy bizonyos folyamat, amikor egy gyermeknek IQ-tesztet javasolnak. Ez nem egyik napról a másikra történik.

1. Első találkozó a szülővel és a gyermekkel

Ez az első lépés a vizsgálati folyamatban. A szülőktől háttérinformációkat gyűjtenek be, beleértve a fejlődési előzményeket, a tanulmányi képességeket, az egészségügyi kérdéseket, a családi kapcsolatokat és a szülők által felvetett aggályokat, hogy teljes képet kapjanak a gyermek környezetéről. Kérjük, légy a lehető legőszintébb és legnyíltabb a pszichológussal – ez csak segíteni fog abban, hogy pontos képet kapjon a gyermekedről.

2. Tesztelés egy vagy két alkalommal

Ez a gyermeked teherbírásától és együttműködési készségétől függ, de a tesztelés leggyakrabban egy vagy két alkalom alatt zajlik le. Én általában 2-3 alkalomra osztom a logopédiai vizsgálataimat, mert úgy tapasztalom, hogy körülbelül 40 perc elteltével a diákok figyelme lankadni kezd.

3. Pontozás és az eredmények értelmezése

Minden felmérést szabványosított eredmények alapján pontoznak és értelmeznek. Ezek az pontszámok a gyermekedet az azonos korú társaihoz hasonlítják.

4. Szakvélemény írása

Valószínűleg ez a vizsgálati folyamat leghosszabb része. Rögzítik a gyermeked viselkedésének megfigyeléseit a tesztelés során, valamint a vizsgálati eredményeket és a javaslatokat.

5. Visszajelző beszélgetés

A pszichológus a tanárokkal, a gyermekkel foglalkozó szakértői csapat többi tagjával, a szülőkkel és esetleg más szakemberekkel (pl. védőnő) együtt megvitatja a vizsgálat eredményeit ezen a megbeszélésen, és javaslatokat tesz a szülőknek és az iskolának.

Fontos észben tartani, hogy minden elvégzett felmérés a gyermeked megsegítését szolgálja. Próbálj meg nem csinálni belőle nagy ügyet előtte, hogy ne legyen ideges, és ne higgye azt, hogy valami baj van vele. Mindenképp készíts egy listát azokról a kérdésekről, amelyeket fel szeretnél tenni a vizsgálati folyamat előtt és után!