„Babanyelv”: Segítség vagy akadály?

A vita és a folyamatos kutatások oka az, hogy a beszéd és a nyelv olyan alapvető készségek, amelyeket a gyermekek már csecsemőkoruktól kezdve tanulnak. Jól dokumentált tény, hogy a korai beszéd- és nyelvi készségek összefüggésben állnak a későbbi sikeres olvasással, írással és a társas készségek fejlődésével, így a fontosságukat valóban nem szabad lebecsülni.

Bízunk benne, hogy ez a cikk rávilágít a témára, gyakorlati lépéseket ad a kezedbe kisbabád beszéd- és nyelvi fejlődésének támogatásához, és eloszlatja a kételyeidet is.

Mi az a babanyelv?

A babanyelv egyszerű hangokból, bájos, gőgicsélő halandzsák sorozatából áll, amiről sok szülő tévesen azt hiszi, hogy a legjobb módja a gyermek megszólaltatásának. Az egészségügyi szakemberek, pedagógusok és kutatók számára azonban ez teljesen más tészta.

Bár a babanyelv kétségkívül elősegítheti a gőgicsélést és a kezdeti kommunikációt, ami döntő fontosságú a gyermeked beszéd- és nyelvi fejlődésében, később már nem segít, amikor szeretnéd maximalizálni a benne rejlő lehetőségeket.

Ez azt jelenti, hogy bár a dajkanyelv minden kultúrában megjelenik és szinte lehetetlen elkerülni, különbség van aközött, ha fejlesztő módon beszélsz a babádhoz, és aközött, ha haszontalan babanyelvet használsz – mindkettő másként hat a babára és a fejlődésére.

Azt a beszédmódot, amely valóban segíti a gyermeked beszéd- és nyelvi fejlődését, „dajkanyelvnek” (vagy szülői beszédnek) nevezzük.

Sikeresen alkalmazod a dajkanyelvet, ha:

• Megemeled a hangszínedet, vékonyabb hangon beszélsz
• Megváltoztatod a hanglejtésedet, hogy felkeltsd a gyermeked figyelmét
• Utánzást, arckifejezéseket, gesztusokat és mosolyt használsz
• Lassan beszélsz, és tisztán elkülöníted egymástól a szavakat
• Egyszerű szókincset és rövid mondatokat használsz
• Eltúlzod, megnyújtod a magánhangzókat
• Érzelmesebben fejezed ki magad
• Ismételgeted a szavakat és kifejezéseket

A dajkanyelv jó dolog!

Mivel a dajkanyelv lassú, eltúlzott hangokat használ, leköti a baba figyelmét, támpontokat ad a mondatok megfejtéséhez, miközben bővíti a szókincsét.

A dajkanyelv egyes formái – például az éneklő hanghordozás – kifejezetten serkentik a gyermek beszéd- és nyelvi fejlődését, mivel a mássalhangzók és magánhangzók tisztább ejtése segít a babáknak meghallani a köztük lévő különbséget. Kutatások kimutatták, hogy azoknak a babáknak, akiknek a szülei ezt a technikát alkalmazták, kétéves korukra gazdagabb volt a szókincsük, mint azoknak, akiknél nem használták.

https://www.youtube.com/watch?v=_7XtROS_Rpg&feature=youtu.be

Katherine White fejlődéspszichológus professzor kifejti: a babák számára a felnőttek beszédét hallgatni olyan érzés, mint amikor mi egy olyan szobában ülünk, ahol mindenki számunkra ismeretlen nyelven beszél. Ez azt jelenti, hogy a csecsemőknek és kisgyermekeknek nehéz felismerniük, hol ér véget az egyik szó, és hol kezdődik a másik, a dajkanyelv használatával viszont a szülők megkönnyítik számukra a szavak azonosítását.

Kérjük, vedd figyelembe: a dajkanyelv abban különbözik a babanyelvtől, hogy nem korlátozódik pusztán hangokra. Helyes alkalmazás esetén a dajkanyelv biztosítja a helyes nyelvtant és mondatszerkesztést, segítve a gyermeket a kontextus megértésében, valamint a szavak és fogalmak közötti kapcsolatok kialakításában. Ez fejleszti a nyelvi készségeit, akárcsak a beszédkészségét.

A gügyögő babanyelv káros lehet!

Kutatások szerint a szülők főként azért beszélnek babanyelven a gyermekeikkel, hogy felkeltsék és megtartsák a figyelmüket, nem pedig kifejezetten a beszéd és a nyelv tanítása céljából. Önmagában ez a figyelemfelkeltés nem feltétlenül rossz dolog, hiszen a tanuláshoz elengedhetetlen a gyermek figyelme. Ha azonban kizárólag ezt a módszert alkalmazod, az hátrányos lehet, mivel a szülők általában gügyögő, értelmetlen szavakat használnak, amelyek nem segítik a szókincs és a nyelv fejlődését.

A halandzsa szavak kitalálása és a tárgyakra aggatott műszavak (pl. „hamcsi” az étel helyett vagy „pipi” a pohárra) gátolhatják a nyelvi fejlődést, és akár le is lassíthatják a baba tanulási folyamatát. Ezzel ugyanis arra kényszeríted a babát, hogy a halandzsa szó mellett a helyes kifejezést is megtanulja, és még azt is kitalálja, melyiket mikor illik használni.

Végső soron a szavak megcsonkítása és a hangutánzáson alapuló új szavak gyártása felesleges a gyermek számára. Vagyis bár a babanyelv a kezdetek kezdetén hasznos lehet, negatívan befolyásolhatja a gyermek fejlődését, ha a növekedésével párhuzamosan sem hagysz fel vele. Ahogy nőnek, a gyermekeknek egyre összetettebb beszéd- és nyelvi ingerekre van szükségük a fejlődéshez, a lebutított beszéd és nyelv pedig lelassíthatja ezt a folyamatot.

A lényeg: nyugodtan változtasd meg a hanghordozásodat és a mimikádat, hogy felkeltsd a baba figyelmét, de használj valódi szavakat és mondatokat (dajkanyelv), hogy minőségi beszédmodellt mutass neki. Végtére is, hogyan tanulhatna meg a gyermeked szépen és választékosan beszélni, ha te magad nem ezt nyújtod neki?

Mit tegyél tehát?

A lényeg a rendszeres, négyszemközti beszélgetésekben rejlik a gyermekeddel, ahol a minőség számít, nem a mennyiség:

• Amikor dajkanyelvet használsz, beszélj dallamosabban, élénkebb intonációval, de kerüld a halandzsa szavakat. Ennek a technikának megvan az a további előnye is, hogy megtanítja a babának a párbeszéd oda-vissza ritmusát. Ezt tovább fejlesztheted, ha utánzod a babát, és igyekszel válaszolni neki még akkor is, ha nem feltétlenül érted, mit mond.

• A Stanford Egyetem egyik kutatása kimutatta, hogy a hosszabb, változatosabb mondatok szintén hozzájárulnak a baba nyelvi készségeinek fejlődéséhez. Ebből kiindulva igyekezz minél helyesebb nyelvtant használni, és próbálj egész mondatokban beszélgetni a babáddal – még akkor is, ha tudod, hogy egy szót sem ért belőle!

• Mosolyogj sokat a babádra, különösen akkor, amikor gőgicsél, kurjongat vagy próbál beszélni – a mosolyod arra bátorítja, hogy folytassa a próbálkozást! Figyelj rá, nézz a szemébe ezeknél a kommunikációs kísérleteknél, és ne hagyd, hogy bármi más elvonja a figyelmedet a környezetedben. A mosolygás és az arckifejezések tükrözése megerősíti a kommunikáció örömét és fontosságát a baba számára.

• Ne feledd, hogy a gesztusok a babák egyik legfontosabb kommunikációs eszközei, így bátran utánozd a mozdulatait, miközben beszélsz hozzá. Ismételgess egyszerű szavakat is – például „mama” vagy „cumisüveg” – gyakran és tisztán, hogy a gyermeked megismerje ezeket a szavakat, és társítani tudja őket a jelentésükhöz.

• Fejleszd a babád figyelmét és hallási készségeit azzal, hogy gyakran beszélsz hozzá a nap folyamán, és hangosan közvetíted, amit épp csináltok. Mondd el például a babádnak, hogy mi történik etetés, öltözködés vagy épp fürdetés közben, hogy a szókincset és a nyelv hangjait összekapcsolhassa a mindennapi tárgyakkal és cselekvésekkel.

• Soha nem túl korai elkezdeni a közös mesélést és könyvolvasást, hiszen az olvasás csodálatosan stimulálja a fejlődő agyat. Még egy megnyugtató, egyszerű szövegű dal lejátszása is nagyszerű módja a hallásértés, a szókincs és a nyelvi fejlődés támogatásának.

• Ahogy a gyermeked növekszik, továbbra is tartsatok rendszeres, közvetlen beszélgetéseket, hogy aktívan fejlesszétek a kommunikációját. Használj különböző szavakat ugyanarra a dologra, építs be változatos szófajokat és hosszabb kifejezéseket, hogy bővítsd a szókincsét.

Összességében kijelenthető, hogy a tudományos bizonyítékok egyértelműen a dajkanyelv mellett szólnak, a gügyögő babanyelvvel szemben.

A dajkanyelv segíti a gyermekeket a beszéd és a nyelv elsajátításában, a minőségi szülői beszéd pedig megerősíti a kommunikáció fontosságát a baba számára. Ez a pozitív megerősítés arra ösztönzi majd, hogy aktívan bekapcsolódjon a kölcsönös interakciókba, amelyek elengedhetetlenek a beszéd- és nyelvtanuláshoz, valamint a teljes körű kommunikációs fejlődéshez.