Készüljünk fel az olvasásra: Tippek szülőknek

A cikk tartalma

• A betűhangok tanítása
• A hangok napi gyakorlása
• Tippek az otthoni hangtanításhoz

Az a titokzatos tevékenység, amit a „nagyok” olyan könnyedén csinálnak – az olvasás – többé már nem teljes rejtély. Az új szavak hangos kibetűzése fontos mérföldkő, ahogy a kisgyermekek olvasóvá válnak.

A betűhangok tanítása

Szülőként és pedagógusként számos módon segíthetsz a gyermekednek felkészülni erre a pillanatra, és az egyik legismertebb módszer a betűk hangjainak tanítása. Nagyszerű programok léteznek a betűk életre keltésére, mint például a Letterland és a Sounds in Motion, amelyek mindketten fontos többérzékszerves (multiszenzoros) technikákat alkalmaznak. A Letterland program aranyos karaktereket, dalokat és történeteket kapcsol az egyes betűkhöz. A Sounds in Motion – ahogy a neve is sugallja – egy-egy jellegzetes mozdulatot társít a betűhangok elsajátításához. Sok szülő és tanár ismeri azt a jól bevált sorrendet is, amikor először megnevezik a betűt, társítanak hozzá egy szót, majd magát a hangot (például: b, baba, /b/), hogy segítsenek a hangok rögzítésében. Bármelyik megközelítést is választod, a következőt fontos észben tartani:

Új szavak kiolvasásakor a legfontosabb a betű hangjának automatikus felidézése, nem pedig a betű neve.

Ezek a többérzékszerves élmények, amelyek során a gyermek „látja, mondja és csinálja”, elmélyítik az új hangok tanulásának folyamatát. Egy másik egyszerű technika a kereskedelemben kapható habszivacs betűk használata. A gyermek végigsimíthatja az ujjával ezeket a betűket, miközben kimondja a hangot, ami erősíti az adott hang emléknyomát. Rendkívül fontos, hogy a gyermek könnyedén és magabiztosan tudja felidézni a hangokat az olvasástanulás folyamatában.

A hangok napi gyakorlása

A betűhang tiszta kiejtésének rögzítéséhez kifejezetten ajánlott, hogy a gyermekek idővel már a társított „mankók” nélkül ismételjék a betűket – vagyis a betű neve vagy a hozzá kapcsolt konkrét tárgy nélkül. Készíthetsz egy kártyapaklit olyan betűkkel, amelyeknek a hangját már ismeri. Ismételjétek át ezeket a hangokat naponta! Eközben kiderülhet, hogy a gyermek még küszködik egy-egy adott hanggal. Ilyenkor lépjetek vissza, és használd a „mankókat”, hogy emlékeztesd őt a hangra (például: milyen hangot hallunk annál a képnél/tárgynál/mozdulatnál, ami a „b” betűhöz tartozik?).

Alkalmazzuk ezt a hangtani megközelítést, és nézzük meg az egyik első szót, amit a gyerekek általában megtanulnak elolvasni: cica. Amikor a gyermek megtanulja összeolvasni ezt a szót, könnyedén fel kell tudnia idézni az egyes betűk hangjait – /c/ /i/ /c/ /a/ –, és nem a betűk nevét, hogy ezeket a hangokat a „cica” szóvá fűzze össze. Számos kutatás bizonyítja, hogy a kezdő olvasóknak szükségük van a hangok kibetűzésére és összeolvasására, és ezt az alapvető folyamatot a legtöbb gyermeknek meg kell tanítani. A szülők és a pedagógusok a betűhangok napi gyakorlásával megkönnyíthetik ezt a folyamatot. Ha a gyerekek magabiztosan tudják társítani a hangokat az ismeretlen betűkhöz, sokkal nagyobb eséllyel lesznek képesek összeolvasni őket egy egységes szóvá. Ráadásul az olyan egyszerű szavak összeolvasásának elsajátítása, mint a „cica”, alapot ad arra, hogy a jövőben hosszabb, ismeretlen szavakat is könnyedén elolvassanak.

Tippek az otthoni hangtanításhoz

Azok számára, akik nem férnek hozzá speciális oktatóprogramokhoz, a betűhangok otthoni tanítása értékes multiszenzoros tevékenységekkel bárki számára könnyedén megvalósítható egy kis kreativitással. Rajzolj egy papírlapra egy nagy, üreges betűt abból a hangból, amit éppen tanultok! Ebbe a betűbe a gyermek ragasszon olyan képeket vagy tárgyakat, amelyek ezzel a hanggal kezdődnek. Ragasztás közben gyakorolja a betű hangjának kimondását. Például az „m” betű tanításakor ragaszthattok mályvacukrot vagy mogyorót a körvonalas „m” betűbe. Ragasztás közben mondjátok az /m/ hangot! Ez a feladat különösen jól működik az „m” betűnél, hiszen a finomságok láttán amúgy is önkéntelenül azt mondjuk: „mmm”!