Logopédiai felmérések és vizsgálatok

Amikor egy gyermek beszéd- és nyelvi fejlesztését készítik elő egy felméréssel, a legtöbb szülő szeretné tudni, milyen tesztek várnak a gyermekére, mikor jön el a vizsgálat ideje, és hogyan érdemes logopédust keresni. Ebben a bejegyzésben részletesen bemutatjuk a leggyakoribb tesztcsomagokat, és kitérünk arra is, mikor és hogyan érdemes elvégezni a vizsgálatokat.

Test of Preschool Vocabulary (TOPV)

A Test of Preschool Vocabulary (TOPV) azt méri fel, hogy a gyermek hogyan képes felismerni és használni az egyes szavakat, lefedve a különböző szófajokat és alapvető fogalmakat – beleértve a tárgyakat, eseményeket és élményeket. A szavak nehézségi sorrendben követik egymást, az ismerős szavaktól és fogalmaktól a kevésbé ismertek felé haladva (wbspublish.com).

A TOPV expresszív (mit tud a gyermek szóban és írásban kifejezni) és receptív (milyen szavakat ért meg) szókincsre oszlik. A TOPV tesztet 2 és 5 év 11 hónapos kor közötti gyermekeknél alkalmazzák. A vizsgálat segítséget nyújt a következőkben:

• A szóbeli nyelvi zavarokkal küzdő gyermekek azonosítása
• A korai szemantikai képességek felmérése
• A receptív és expresszív szókincs összehasonlítása
• A nyelvi fejlesztés előrehaladásának nyomon követése
• Kutatási célok támogatása

Clinical Evaluation of Language Fundamentals (CELF)

A gyermek életkorától függően a CELF-nek több különböző változata létezik. Bármelyik korosztályba is tartozik a gyermeked, a teszt felépítése alapvetően hasonló. Az utasítások változhatnak, és a résztesztek nehézsége is alkalmazkodik a korhoz. Logopédusként ez az egyik kedvenc tesztem, mert valóban a gyermek nyelvi készségeinek minden apró részletét megvizsgálja. A CELF számos résztesztet tartalmaz, amelyek átfogó képet adnak a gyermek képességeiről: fogalmak és utasítások követése, szószerkezet, expresszív szókincs, mondatok felidézése, mondatszerkezet, alapfogalmak, mondatok felidézése kontextusban, szóosztályok és fonológiai tudatosság.

A CELF tesztek óvodáskorban kezdődnek, és egészen a felnőttkorig alkalmazhatók. Akkor szokták elvégezni gyermekeknél vagy serdülőknél, ha nehézséget okoz a mondatalkotás, a szóbeli információk felidézése, a többlépéses utasítások követése vagy a szókincs használata.

Comprehension Assessment of Spoken Language (CASL)

A CASL a nyelvi feldolgozási készségeket és a nyelvi ismereteket vizsgálja. Akár már hároméves kortól használható, és egészen 21 éves korig alkalmazható. Ebben a tesztben az a nagyszerű, hogy számos kérdésre választ ad: segít megállapítani a logopédiai ellátásra való jogosultságot, a gyógypedagógiai elhelyezés szükségességét, kimutatja a nyelvi késést vagy zavart, illetve felméri a nyelvi készségeket az angolul tanulóknál is.

Goldman-Fristoe Test of Articulation (GFTA-3)

A GFTA egy olyan teszt, amely az artikulációs készségeket vizsgálja, más szóval azt, hogy a gyermek hogyan képezi a hangokat, szótagokat, szavakat, mondatokat, és hogyan beszél a mindennapi társalgásban. 2 éves kortól egészen 21 éves korig használható.

A GFTA-ban az a fantasztikus, hogy mindössze 15-20 percet vesz igénybe, így ideális a kisebb gyermekek számára is, akiknek még nehezebb hosszabb ideig egy helyben figyelni. A GFTA-t nagy valószínűséggel beépítik a felmérésbe, ha a gyermeked már iskoláskorú, és nem beszél elég tisztán.

Oral and Written Language Scales (OWLS)

Az OWLS azt méri fel, hogy a gyermek mennyire ügyesen ír és alkot mondatokat szóban. A gyermek képességeitől függően 40 percet vagy akár 2 órát is igénybe vehet. Bár már 3 éves kortól adható, én személy szerint csak akkor javaslom, amikor a gyermek már képes önállóan mondatokat alkotni és elkezd betűket írni.

Az OWLS során a gyermeknek egy képi inger alapján kell befejeznie egy történetet, amelyet a logopédus mutat neki. A történetet abból a szempontból értékelik, hogy logikus-e a felépítése, megfelelő-e a szókincshasználat, vannak-e központozási/nagybetűs hibák, és az életkornak megfelelő-e a nyelvtan. Emellett megadott szavak (meghatározások) alapján is mondatokat kell alkotniuk.

Peabody Picture Vocabulary Test (PPVT)

A Peabody Picture Vocabulary Test átdolgozott változata (PPVT-R) „felméri az egyén receptív (hallás utáni) szókincsét a standard amerikai angol nyelvben, és ezzel egyidejűleg gyors becslést ad a verbális képességekről vagy az iskolai alkalmasságról” (Dunn és Dunn, 1981). A PPVT-R-t 2 és fél és 40 év közötti személyek számára fejlesztették ki. A teszt angol nyelvű változata 175, fokozatosan nehezedő szókincselemet tartalmaz. A gyermek meghallgat egy szót a vizsgálatvezetőtől, majd kiválaszt egyet a négy kép közül, amelyik a leginkább kifejezi a szó jelentését.

A PPVT-nek van egy expresszív része is, ahol a gyermeknek meg kell neveznie a felmutatott képet. Ezek a szavak a felmérés előrehaladtával szintén egyre nehezebbé válnak.

Screening Test for Developmental Apraxia of Speech (STDAS)

Az STDAS egy olyan felmérő eszköz, amellyel megállapítható, hogy a gyermek passzív nyelvi szintje magasabb-e, mint az aktív szókincse. Ha egy gyermek többet ért meg, mint amennyit ki tud fejezni, az a verbális apraxia egyik legfőbb jele lehet. Ha ez az eltérés megmutatkozik, a logopédus további vizsgálatokat végez a pontos diagnózis felállításához. Az apraxia egy olyan szerzett orális-motoros beszédzavar, amely gátolja a tudatos beszédtervek mozgásos tervekké alakítását, ami korlátozott és nehezített beszédhez vezet. Leegyszerűsítve: a gyermek nem képes kimondani azokat a szavakat, amelyek a fejében már megfogalmazódtak.

Az STDAS kitöltése körülbelül 15 percet vesz igénybe, és 4–12 éves gyermekeknél alkalmazható.

Test of Language Development (TOLD)

A TOLD hasonlít a CELF tesztre. Ez a vizsgálat a gyermek nyelvmegértési és mondatalkotási képességét méri fel. A TOLD tesztek szintén bizonyos életkorokhoz igazodnak. Létezik például a TOLD-Primary, amely a kisgyermekeket vizsgálja, de van olyan változata is, amely serdülők és fiatal felnőttek felmérésére alkalmas.

A TOLD vizsgálat 40 perctől akár 2 óráig is tarthat. A tesztelés hossza nagyban függ a gyermek képességeitől, és attól, hogy fennállnak-e egyéb kognitív vagy figyelemmel kapcsolatos nehézségek, amelyek megnehezíthetik a vizsgálatot.

Mikor érdemes logopédushoz fordulni?

Mi a Speech Blubsnál már több cikket is írtunk arról, mikor érdemes segítséget kérni a gyermek beszédfejlődéséhez. Ahelyett, hogy most hosszan ismételném a korábban leírtakat, a legfontosabb tanácsom mindenkinek, aki a logopédiával kapcsolatban megkeres: hallgass a megérzéseidre! Te ismered a legjobban a gyermekedet. Ha úgy érzed, hogy gond van, kérj segítséget! Ha a szakember megvizsgálja, és azt mondja, hogy minden a korának megfelelő, az legalább megnyugtat. Ha pedig fejlesztésre van szüksége, időben megkapja a támogatást.

Bízz a megérzéseidben! Te ismered a legjobban a gyermekedet!

Miért van szükség logopédiára?

Egy szülő nemrég megkérdezte tőlünk, miért érdemes beíratni egy gyermeket terápiára. Számos olyan jel van, ami miatt a gyermeknek szüksége lehet segítségre:

1. Késik a beszéd vagy a kommunikáció megindulása
2. A beszéd nem tiszta, vagy a társak, családtagok és barátok nehezen értik meg
3. A gyermek nem használ gesztusokat vagy gagyogást a kommunikációhoz
4. Korlátozott a szemkontaktus, vagy hiányoznak a szociális készségek
5. Gyenge írásbeli nyelvi készségek
6. Nehézségek az információfeldolgozásban – legyen szó írott vagy szóbeli információról
7. Memóriaproblémák

Ha a gyermekednél a fent említett problémák bármelyike tapasztalható, kifejezetten javaslom, hogy kérj beutalót logopédiára a gyermekorvosotoktól.

Nagy valószínűséggel várólistával kell számolnod, mire bejuttok a logopédushoz. Töltsd le addig is a Speech Blubs appot, amellyel otthon is fejleszthetitek a beszéd- és nyelvi készségeket! Ez egy hasznos képernyőidő, amely segíti a gyermeket a rímelés, a szókincs, az artikuláció, a szociális készségek és a szájmotoros gyakorlatok terén. Függetlenül a gyermek diagnózisától, ez az app remek társ a beszéd finomításában és elsajátításában!